.png)
Blogajánló
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
2014.02.14.
12:15
Írta: Bandita21
EZ AZ ÉN TIZEDEM
HÁTLAPSZÖVEG:
Ha én szuperhős lennék – ezt természetesen nem árulnám el – az lenne az álnevem, hogy Zselenszky. Tükörruhaként ölteném magamra a beszólós verseket, dalszövegeket. Ezek lennének a lőszer. A fegyvereim pedig tollnak, gitárnak, könyvnek álcáznám, hogy senki se gyanakodhasson. Olyan könyvnek, aminek az a címe, hogy ókájés szuperhős gyorstalpaló kezdőknek… vagy ilyesmi. A legfeltűnőbb helyekre bújnék, például színpadokra. Ott nem vennének észre. És zajt keltenék, mert akkor sosem gondolnák, hogy rejtőzöm.
A lőszereim nem ártalmas, hanem vakcina hordozó töltetek lennének. A vakcina a „mindenre gyógyszert” foglalná magában. Akit azzal meglőnék, beoltódna a „mindenre gyógyszer” bölcsességgel, és onnantól menthetetlenül elkezdene munkálni Benne a Teljesség. Aztán tőlem függetlenül akármerre járna az illető, végül totál kiteljesedne Egész-ségessé. Ha sikerült észrevétlenül jönnöm, már ugyanolyan észrevétlenül is szeretnék kimenni az emberek közül.
Ha én szuperhős lennék – ezt természetesen nem árulnám el – az lenne az álnevem, hogy Zselenszky. Tükörruhaként ölteném magamra a beszólós verseket, dalszövegeket. Ezek lennének a lőszer. A fegyvereim pedig tollnak, gitárnak, könyvnek álcáznám, hogy senki se gyanakodhasson. Olyan könyvnek, aminek az a címe, hogy ókájés szuperhős gyorstalpaló kezdőknek… vagy ilyesmi. A legfeltűnőbb helyekre bújnék, például színpadokra. Ott nem vennének észre. És zajt keltenék, mert akkor sosem gondolnák, hogy rejtőzöm.
A lőszereim nem ártalmas, hanem vakcina hordozó töltetek lennének. A vakcina a „mindenre gyógyszert” foglalná magában. Akit azzal meglőnék, beoltódna a „mindenre gyógyszer” bölcsességgel, és onnantól menthetetlenül elkezdene munkálni Benne a Teljesség. Aztán tőlem függetlenül akármerre járna az illető, végül totál kiteljesedne Egész-ségessé. Ha sikerült észrevétlenül jönnöm, már ugyanolyan észrevétlenül is szeretnék kimenni az emberek közül.
Írta: Török-Zselenszky Tamás / 2014. Sopron
Minden jog fenntartva a szerző számára!
A könyv egésze, és részletei szabadon idézhetők, cserébe annyit kérünk, hogy jelöljék meg az írót, és a forrást!
Forrás: http://zselenszky.blogspot.com
---------------------------------------------------------
Török-Zselenszky Tamás
TÁMADAT VAN
ÓKÁJÉS* SZUPERHŐS GYORSTALPALÓ / Superhero’s lifestyle-guide for dummies.
*A címben az „ókájés” kifejezés csupán a furfang kedvéért tűnik fel; a könyv csak játéktankönyv, és nem lehet általa semmi nemű bizonyítványt szerezni. Talán, majd egy jobb aeonban.
Gondolkodtam, mi legyen a könyv címe. Volt olyan jelölt, hogy Nem embertől való kard, vaaagy olyan, hogy A normafai, majdani Világ Győzelmes Királynője Kápolna képzeletbeli küszöbe… meeeeg olyan is, hogy Lamed Vav Haszidim, esetleg Al Raheb El Abjad… Fehér barát, és Szivárványharcos – bár, az már volt. Olyan is beugrott, hogy A korsótartó ember, A hársfa enyhe, A két nap vieces-ei, Énekes sivatagi tigriske, Itt járt Mátyás deák, Botond kirügyezett buzogánya… vagy mondjuk, Bocsáss meg, Herrikopteeer. Szóval, ezek mind a címei, csak nem lehet ennyit a címlapra kiírni.
Ajánlás: Kedves extradimenzionális, vagy simán intergalaktikus testvéreink! Légy szi’ ne dózeroljátok le az emberiséget, míg ezt a könyvet el nem olvassátok! Ha azután is akarjátok, hát jól van… mindegy, de amíg olvassátok, addig törölni tudjuk a keresőkben az előzményeket. Köszi szépen!
ELSŐ SZÍVEZET
Hősködési elmélet, és gyakorlat:
Szembesülünk testünk múlandóságával, és megjelenik a valódi rácsodálkozásra való képesség! A létnek és részleteinek. a szeretteinknek, a valóban értékes értékeknek szívből megbecsülőivé növünk fel így. Egyszer csak mintha először látnánk mindent, de egyben, ugyanakkor utoljára. Vén gyermekség ez.
Egy teljes világnyi okunk van, és csekélyke következményünk. Aki ezt nem tudja, vagy nem viseli el, életellenes hatalommá satnyulhat. Aki tudja, és ünnepli ezt, önmagán is jót kacagva, gyönyörködőként kivirágzik, és elkezd szeretni.
Tudtad, hogy meg fogsz halni? Létem befejezéseként, magam is ezt fogom tenni egyszer, éppen emiatt úgy határoztam, hogy szolgálatot teszek, és leírom számodra a következőket. Ez az én tizedem, mert vagyonom nincsen.
WARNING! Ahhoz, hogy ne a valótlant szemléld, át kell látnod a káprázaton, a megtévesztésen, önmagad erényeinek pallérozásával ajánlott törődnöd mások hibáinak számontartása helyett, és fontos tisztelned a szabad akarat, valamint a szeretet elsődleges törvényeit! Magam is ezt teszem, és felhívom a figyelmedet arra, hogy az ebben a gyűjteményben leírtakat ne fogadd el feltétel nélkül, hisz’ csupán azért adom Neked, hogy gondolkodni segítsek, nem azért, hogy azt gondold, amit ide írok! Mindenkinek más-más útja van, hát Neked sem kell az enyémen járnod, hiszen van sajátod. Ha azért kezdesz az erénykeresésbe, mert mondom, neki se állj! Csak akkor tedd, ha saját igényed van rá, ha benső indíttatásból akarod! Kívánom, hogy a választott utadon a legnagyobb csodákat élhesd meg, de ugyanakkor azt is, hogy ne valamilyen sajátos, ferde célba, hanem az abszolút, teljes célba juss!
Ne feledd: minden filozófiától, szóáradattól függetlenül a leglényegesebb a szeretet! Aki nem jut szellemi magasságokba, de szeretettel segít másoknak, már a legnagyobbal, az Élettel harmóniában létezik, és ha csupán ennyire jut egy léte során, akkor is sokra jutott! A lét nem verseny, képzeljük inkább iskolának, és mesebeli hétpróbának!
Különböző teremtéstörténetek maradtak fenn, ezek más-más szempontból, néha érdekből mutatják be a „teremtést”. Mindenkinek igaza van, ugyanakkor senkinek sincsen. Bármelyikről is derüljön ki, hogy úgy volt, jusson eszedbe, hogy ezek csak részletek! Nem ezek határoznak! Amit keresel, ami a legvégső lényeg, Valóság, ami az egész eredete, abszolútuma, oka, célja, értelme, az ezeken felül, túl, kívül… és lényed legbensőjében található. Nem függ a mindenki által máshogyan tudott-hitt történelemtől, körülményektől. Ne is tedd függővé emberi szempontoktól, véleményektől, oldalaktól, mert ez pártatlan, független, örök, végtelen Egy! Mintha álmodnánk, de Ő végig ott lenne mellettünk, és a fülünkbe suttogná, hogyan ébredhetünk fel.
Vannak, akik abban hisznek, hogy a jóóóslat, legenda, történet volt előbb, és aztán lett akár Hórusz, Mitrász, Jézus, stb., akik beteljesítették azt. Vannak, akik szerint előbb volt Hórusz, Mitrász, Jézus, stb., és csak aztán a történet. Van, aki azt vallja, nem is volt Hórusz, Mitrász, Jézus, stb., hanem csak a történet… és akad, aki szerint a történet egy jóslat, amely még be sem következett, hanem csak eztán fog.
A szuperhős mindegyik eset vizsgálója, tisztelője, aranyközépbe emelője. Nem azt tartja fontosnak, hogy mese-e, vagy nem mese, amit vizsgál, hanem azt, hogy van-e üzenete, és ha van, hogyan segíthet nekünk emberibbé válni, és kiállni a próbát. A hatás fontos, nem a körülmények.
A jóslat miatt teljesült be valami, vagy a jós a jövőbe látott, és azért tudott jóslatot mondani, mert tudta, hogy a jövőben mi lesz? Nem is látott a jövőbe senki, csak volt, aki mesét írt, hogy azzal idézzen elő egy jövőbeli eseményt? Asztronómiai, asztrológiai jelenségek modellezése a legtöbb legenda, vagy valódi történések elbeszélése? Mi van, ha az élő Világegyetem írt az égre, a tudatba, meg papírra is egy legendát… megmutatta a csillagképek pontos járását… hogy minden direkt eltervezett, és óramű pontosságú, aztán fogta, és emberi testbe is leképeződve, egy lét történéseiként is beteljesítette a legendát? Jóslat, legenda, élettörténet, amiről aztán újabb történet szólhat. Mindegyik mutatja, beváltja a másikat, és igazolja a nagy, szándékosan eltervezett, megépített hétpróba-világgépet. Mint egy véges-végtelen multiverzális sors-széf, amelynek zárszerkezetére tekinthetünk, ha az eget kémleljük. Arra várunk nagy sóhajtozással, hogy mikor nyílik. A szuperhős nem csak vár, nem csak azt kérdezi, hogy mikor. Kideríti, hogy miért van, mitől nyílik… és abban segít sorstársainak, hogy Ők is megtudhassák a kódját. Nem nyitja fel senki számára… csak abban segít, hogy aki nyitná már, képessé lehessen rá, ha akar.
Mindegy, milyen lények keletkeztek előbb, vagy teremtettek, teremtődtek; a lényeg, hogy mindannyiukban az elsőből, az egyből van a „szikra”! Nem az elsőség számít, hanem, a minőség: az erény, az éberség, a jóság, a szeretet a Multiverzumban!
Elég csupán vallás-függetlenül a szeretet, a rácsodálkozás, a hála, a megbocsájtás, az engesztelés magasságáig felérnünk ahhoz, hogy egészséges létet élhessünk. Aki bölcsességre is jut, megesik a szíve a – fogalmazzunk eztán így – teremtésen, és a lények jobb sorsáért munkálkodik. Égi hivatású lényként tartható számon… de nem kell latinul beszélnünk, titkos társaságokba lépnünk, lexikonemberekké, vagy szentekké válnunk; nem kell másnak lennünk, mint akik vagyunk ahhoz, hogy teljes életet élő, nagybetűvel Emberré lehessünk. Elegendő, ha a mi szemeink, szívünk által is engedjük, hogy magára csodálkozhasson a Világ Valósága. Az érzékelhető 5%-ára csodálkozhasson a kézellfoghatatlan, láthatatlan 95%-a, a veleje, benseje, szelleme. Ha a szemeink, szívünk által is hagyjuk gyönyörködni, akkor feleszmélünk benne, és Ő/Az is feleszmél bennünk.
Az Élet, a Világosság ott van mindenkiben, mindenben. Szempontunkból kétféle ember van: aki erre már ráébredt, és, aki rá fog ébredni. Mindegyikükön ennek az eszmélés-útnak láthatod az árnyalatait. Minden történelmi korszak máshogyan állít elénk nevelő feladatokat. Ezeket nem kerülhetjük ki, nem odázhatjuk el; csakis abban dönthetünk, hogyan állunk meg bennük. Az Élettel leszünk-e végül, vagy az életellenes sodrással. Aki a vallás, a tudomány abszolútumává lesz, aki tudásra tesz szert, majd megéli azt, és bölcsességre jut, annak azonnal megesik a szíve a mindenekre nézve. Ide emelkedünk.
A nagy mű maga az ember. Nem a jócselekedet-ráta, nem az erény-gyűjtemény nagysága, nem a látszat számít. A cél nem egy hely, nem egy díj… hanem egy minőség: a nagybetűvel EMBER. A „díj” pedig, maga az Élet, testen innen, és túl.
Nem beszélhetünk kiváló népről, vagy hibás népről. Nem nép és nép, nem ember és ember közti harc fogja eldönteni, hogy él-e, elpusztul-e ez az emberiség, hanem a személyenként önmagunkkal szembenézés során, az erénytelenségen, a tudatlan tompaságon, a félelmen, és a vágyon aratott győzelem, vagy az ezektől elszenvedett vereség. Mindenki a saját maga elveszítésével válhat az egész bolygó elveszejtőjévé. Mindenki a saját „szerencséjének a kovácsolásával”, a saját magát bölcsességre adásával, szeretetté minősítésével, Világossággá, Életté teljesedésével mentheti meg az egész emberi nemet. Ez a megmérettetés valódi próbatétel a létünk során. Kezdő lépése, hogy a „vagy-vagy” emberéből engedjük átváltozni magunkat az „is-is” emberévé! Ez a lépés nyitott lelkületűvé emelhet bennünket, és nyitott lelkülettel, végre, megismerhetővé válik számunkra a világ teljessége is, nem csupán a zárkózottságunk, és ítélkezésünk idején megfigyelt darabjai. Az ismeret csak küszöb, a téves ismeret ráadásul káros is; erről is szól a „ne ítélj” passzus. Az ismeretek a létezés tapasztalásai által érnek meg bennünk tudássá, meg bölcsességgé, és ebbe a minőségbe ítélkező hozzáállással soha sem emelkedhetünk fel. Az emberi embert, és általa az emberi emberiséget csakis a személyek bölcsessége, egyenkénti megvilágosodása hozhatja el. Ez a személyes megvilágosodás magával hozza a szeretetet, a szeretet a gondoskodást, a gondoskodás pedig az emberi emberiséget.
Törekednünk szükséges tehát tompa, félő, vágyakozó, élősdi, érdektelen, ártó, megosztó, embertelen emberből bölcs, látó, gondoskodó, szerető, emberi Emberré átváltozni! Törekedjünk a szellem anyagba fagyasztása helyett az anyag átszellemítésére! Ismerjük meg a Világ Valóságát, hogy megismerhessük önmagunkat, ismerjük meg önmagunkat, hogy megismerhessük az aranykaput, és a tudásból emelkedjünk a látásba, hogy viszontláthassuk a Világ Valóságát!
Létrehoznék egy szuperhőst... bemutatnám. Ez, meg ez lenne a világnézete, vallása… így, meg így gondolkodna, cselekedne... emezeket tenné, és íme, a fegyverei, álruhája – gondoltam. Igen, ez az eddigi legártatlanabbnak tetsző mód arra, hogy ikszaktás dolgokról ejthessünk szót. Nos, az igazság odaát van, de mi rángassuk csak idefelé!
A szuperhős elméleti önképzésének irányelvei:
1. Egy ember, vagy más lény a szuperhősökre jellemző cselekedetek utánzásától, a szerepjátszástól, az álruhától, a kosztümtől még nem válik valóban szuperhőssé! Minden a bensőből nyilvánul. Ha a lelkében nem valódi, ha a bölcsessége, jósága, szeretete, bátorsága, egyszóval az erényei nem igaziak, akkor nem beszélhetünk szuperhősről. A keresőket, tanoncokat, növendékeket viszont igencsak tiszteletre méltónak tartjuk. Inkább legyen valaki jó tanonc, mint rossz szuperhős! Aki nem illik a posztjára, károkat okoz. Várjon, tanuljon!
2. Ha valaki nem szuperhős, de igyekvő kereső tanonc, akkor szegődjön egy valódi szuperhős mellé, hogy az elméletet kifogástalanul elsajátíthassa, és ne ártson, amikor segíteni szeretne!
3. Az elmélet elsajátítása legyen az első! Gondolj bele: ha jót akarsz, de nem vagy bölcs, akkor rosszat okozol, mert nem tudtad, hogy mi a helyes, és mi nem! Az elmélet elsajátítása, és a bölcsesség megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak emberi szempontok szerint tudjuk mi a helyes, hanem a helyesség abszolútumát is ismerve dönthessünk! Aki bölcsesség hiányában cselekszik, ha jót akar, akkor is árthat.
4. A legádázabb akadálya az elmélet maradéktalan elsajátításának az, hogy vannak olyan dolgok, amelyekre egyszerűen nincsenek szavak. Ezért szükséges megtanulni a szavakkal gondolkodást kiteljesítendő a jelentéssel gondolkodást! Ennek gyakorlásaként olvassunk verseket, hiszen a költészet a küszöb mindehhez! Lássunk mindent valóságában; fejezzük be a dolgok teljességüktől megfosztását! Vonatkoztassunk el, váljunk költővé, élő verssé! Amikor mi magunk vagyunk a vers, akkor beléptünk a jelentéssel gondolkodás szférájába. Nevezhetjük gyönyörködő rácsodálkozásnak. Amíg az elmével ítélünk, semmiben sem láthatjuk meg a Valót. Közbevetés: a lélekvallás-független. Vallás nélkül is köszöni, megvan. Ne elmével, hanem lélekkel szemléljünk! A lélekkel szemlélés a jelentéssé teljesedés. A lélek általi költészet a küszöb a szavak elmaradásához, és a Való feltárulásához. Felfüggesztjük még a benső ön-párbeszédet is, és azonosulunk szemlélődésünk örökkévaló, végtelen, teljes tárgyával.
A "tudatosság" manapság divatos szó, de ugyanúgy bevisz a málnásba, hisz’ minden a tudatban születik, és abban is tűnik el. A tudatos gondolkodásból átállva a lélekkel gyönyörködésbe: így lehetünk eredetivé, Eredetté. Lelkünk a Szellemben örök, és végtelen.
Nagy a baj a „pozitív gondolkodásra” felszólító kulimász tanokkal is. A tudaton belül kepesztenek. Egyik oldal, másik oldal, egyik pólus, másik pólus. Ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet. Ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet. Mondom, ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet.
Tehát: a tudatból > a lélek gyönyörködésébe emelkedünk.
5. Ha ez megvan, jöhet a színről színre látás, a megeső szív állapota, amelynek azonnali hozadéka a szeretet-érzés megléte, majd a már nem érzés, hanem érzelmektől független éteri szeretet állapota. Az éteri szeretet nem érzelem, hanem minőség. Az érzelmi szeretet a legfinomabb rezdülő fény, hang; az éteri szeretet már rezzenetlen. Világosság, és Élet.
A szuperhőssé válás menete eszerint a következő: ön-megváltás bölcsesség által > én-megváltás látás, szeretet által > visszafordulás a Nagy megváltáshoz. A Nagy megváltásban tevékenyen résztvevőknek eredményekben gazdag legeslegújabb kort kívánunk!
A szuperhős gyakorlati, működési fázisának fő irányelvei:
1. Legfőbb irányelv: a szabad akarat tiszteletben tartása.
2. A szabad akarat tiszteletben tartása irányelv alapján a szuperhős lehet:
- öregkirály
- lovagkirály
- lovag
- tanonc
Szándékosan a legfinomabbat vettem előre, és a legdurvábbat a végére.
Az öregkirály minőségű szuperhős mindenképp betartja a „szabad akarat tiszteletben tartása” első törvényt. Közvetlen cselekedettel sosem avatkozik közbe. Egy-azonosságból szemlél, és gondoskodik. Csakis közvetetten, be nem avatkozva, felmutatva, örökítve, alkotva, hagyományozva, elérhetővé téve, de nem megmondva tevékenykedik. Akkor is így tesz, ha maga kárt vall emiatt. A nem cselekvésben nyugszik. A nemzedékek bölcsességre jutásában segít a fent említett közvetett módokon.
A lovagkirály minőségű szuperhős elsődlegesen az öregkirályminőségű szuperhősök elvei szerint működik. Csak annyiban tér el a legmagasabb szint működésétől, hogy tettlegesen is kiáll a veszélyben lévő gyengébbekért, ha azokat sanyargatják, megtámadják. Csakis akkor tesz ilyet, ha támadást hárít el, és sohasem támad. Igyekszik a tettlegességet tárgyalással, diplomáciával, tanítással, törvényekkel kiküszöbölni. Ha így nem jár sikerrel, akkor kiáll a gyengék védelmezőjeként, és védekezik. Ha nincs veszély, visszaminősül az Egy-azonosság állapotába.
A lovag minőségű szuperhős az én-megváltását követően a Nagy Megváltáshoz visszafordul, de csak a halálát követően tér meg az Egy-azonosság állapotába; amíg testben működik, egész létét a gyengék megsegítésére szenteli. Igyekszik pártatlan, bölcs lenni, de amikor az elesettekért kell küzdenie, nagy harcosként áll helyt. Megvédi azokat, akik magukat nem tudják megvédeni, de tudja, hogy ezt legeredményesebben úgy teheti meg, ha elejét veszi a bolygón a tudatlanságnak. Bölcs ellenfelektől nem kell megvédeni senkit; bölcs ellenfelek nem ellenfelek, hanem emelők. Az ellene, és védencei ellen támadtak bölcsességre segítése az elsődleges vállalása; minden más csak ez után következik. Nem támad, és nem dolgokat véd, hanem az embert!
A tanonc minőségű szuperhős tanuló közönyből vallássá, vallásból hitté, hitből ismereti tudássá, abból tapasztalati bölcsességgé, abból színről színre látássá, és abból Egy-azonossággá teljesedik, majd ezt követően eldönti, hogy az Egy-azonosságban marad, vagy visszafordul a Nagy Megváltáshoz, mint szuperhős. Ha visszatér, eldöntheti, hogy milyen minőségben képviselteti magát.
Beleszólni? A költő dolga nem mások megvilágosítása, hanem saját erényeinek pallérozása. Abban segíthet, hogy mindenki saját maga képessé lehessen önmaga megvilágosítására. Az, hogy valaki a bölcsességében szeretetté lesz, és szeretetében megeső szívvel gondoskodni kezd a művei által, csak egy következménye az állapotának. Amikor segít, nem beleszól, nem térít, nem megmond, hanem közvetetten, elérhetővé téve örökít, felmutat, hagyományoz, alkot: gondoskodik. Nem valamiért, hanem természetéből adódóan, csak úgy. A világ magától működik, csak engedjük magunkat a részeként élni, és oda sodor, ahol a legteljesebbek lehetünk, és ahol a legtöbbet segíthetünk abban, hogy az emberek magukat is képesek legyenek látóvá, érzővé engedni. Másokat nem világosíthatunk meg; mindenki csak önmagát… de aszuperhősök, világosok, és élők hagyhatnak maguk után ezt-azt, hogy aki az útra lép, bízhasson.
Most pedig menjünk fejjel a szívnek, és oldódjunk fel abban!
Nem ítélni > Tudni > Gyönyörködni > Látni > Felmutatni > Elengedni.
Milyen képekkel élne a költő? Hogyan szólna, aki jelentéssel gondolkodik?
A virágok az utolsó napra is kinyílnak; nem mondják azt, hogy „már csak egy nap van hátra, nem nyílunk.”
Törekednünk szükséges tehát tompa, félő, vágyakozó, élősdi, érdektelen, ártó, megosztó, embertelen emberből bölcs, látó, gondoskodó, szerető, emberi Emberré átváltozni! Törekedjünk a szellem anyagba fagyasztása helyett az anyag átszellemítésére! Ismerjük meg a Világ Valóságát, hogy megismerhessük önmagunkat, ismerjük meg önmagunkat, hogy megismerhessük az aranykaput, és a tudásból emelkedjünk a látásba, hogy viszontláthassuk a Világ Valóságát!
Létrehoznék egy szuperhőst... bemutatnám. Ez, meg ez lenne a világnézete, vallása… így, meg így gondolkodna, cselekedne... emezeket tenné, és íme, a fegyverei, álruhája – gondoltam. Igen, ez az eddigi legártatlanabbnak tetsző mód arra, hogy ikszaktás dolgokról ejthessünk szót. Nos, az igazság odaát van, de mi rángassuk csak idefelé!
A szuperhős elméleti önképzésének irányelvei:
1. Egy ember, vagy más lény a szuperhősökre jellemző cselekedetek utánzásától, a szerepjátszástól, az álruhától, a kosztümtől még nem válik valóban szuperhőssé! Minden a bensőből nyilvánul. Ha a lelkében nem valódi, ha a bölcsessége, jósága, szeretete, bátorsága, egyszóval az erényei nem igaziak, akkor nem beszélhetünk szuperhősről. A keresőket, tanoncokat, növendékeket viszont igencsak tiszteletre méltónak tartjuk. Inkább legyen valaki jó tanonc, mint rossz szuperhős! Aki nem illik a posztjára, károkat okoz. Várjon, tanuljon!
2. Ha valaki nem szuperhős, de igyekvő kereső tanonc, akkor szegődjön egy valódi szuperhős mellé, hogy az elméletet kifogástalanul elsajátíthassa, és ne ártson, amikor segíteni szeretne!
3. Az elmélet elsajátítása legyen az első! Gondolj bele: ha jót akarsz, de nem vagy bölcs, akkor rosszat okozol, mert nem tudtad, hogy mi a helyes, és mi nem! Az elmélet elsajátítása, és a bölcsesség megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak emberi szempontok szerint tudjuk mi a helyes, hanem a helyesség abszolútumát is ismerve dönthessünk! Aki bölcsesség hiányában cselekszik, ha jót akar, akkor is árthat.
4. A legádázabb akadálya az elmélet maradéktalan elsajátításának az, hogy vannak olyan dolgok, amelyekre egyszerűen nincsenek szavak. Ezért szükséges megtanulni a szavakkal gondolkodást kiteljesítendő a jelentéssel gondolkodást! Ennek gyakorlásaként olvassunk verseket, hiszen a költészet a küszöb mindehhez! Lássunk mindent valóságában; fejezzük be a dolgok teljességüktől megfosztását! Vonatkoztassunk el, váljunk költővé, élő verssé! Amikor mi magunk vagyunk a vers, akkor beléptünk a jelentéssel gondolkodás szférájába. Nevezhetjük gyönyörködő rácsodálkozásnak. Amíg az elmével ítélünk, semmiben sem láthatjuk meg a Valót. Közbevetés: a lélekvallás-független. Vallás nélkül is köszöni, megvan. Ne elmével, hanem lélekkel szemléljünk! A lélekkel szemlélés a jelentéssé teljesedés. A lélek általi költészet a küszöb a szavak elmaradásához, és a Való feltárulásához. Felfüggesztjük még a benső ön-párbeszédet is, és azonosulunk szemlélődésünk örökkévaló, végtelen, teljes tárgyával.
A "tudatosság" manapság divatos szó, de ugyanúgy bevisz a málnásba, hisz’ minden a tudatban születik, és abban is tűnik el. A tudatos gondolkodásból átállva a lélekkel gyönyörködésbe: így lehetünk eredetivé, Eredetté. Lelkünk a Szellemben örök, és végtelen.
Nagy a baj a „pozitív gondolkodásra” felszólító kulimász tanokkal is. A tudaton belül kepesztenek. Egyik oldal, másik oldal, egyik pólus, másik pólus. Ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet. Ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet. Mondom, ami ellen kikelsz, az ejti rabul a lelkedet.
Tehát: a tudatból > a lélek gyönyörködésébe emelkedünk.
5. Ha ez megvan, jöhet a színről színre látás, a megeső szív állapota, amelynek azonnali hozadéka a szeretet-érzés megléte, majd a már nem érzés, hanem érzelmektől független éteri szeretet állapota. Az éteri szeretet nem érzelem, hanem minőség. Az érzelmi szeretet a legfinomabb rezdülő fény, hang; az éteri szeretet már rezzenetlen. Világosság, és Élet.
A szuperhőssé válás menete eszerint a következő: ön-megváltás bölcsesség által > én-megváltás látás, szeretet által > visszafordulás a Nagy megváltáshoz. A Nagy megváltásban tevékenyen résztvevőknek eredményekben gazdag legeslegújabb kort kívánunk!
A szuperhős gyakorlati, működési fázisának fő irányelvei:
1. Legfőbb irányelv: a szabad akarat tiszteletben tartása.
2. A szabad akarat tiszteletben tartása irányelv alapján a szuperhős lehet:
- öregkirály
- lovagkirály
- lovag
- tanonc
Szándékosan a legfinomabbat vettem előre, és a legdurvábbat a végére.
Az öregkirály minőségű szuperhős mindenképp betartja a „szabad akarat tiszteletben tartása” első törvényt. Közvetlen cselekedettel sosem avatkozik közbe. Egy-azonosságból szemlél, és gondoskodik. Csakis közvetetten, be nem avatkozva, felmutatva, örökítve, alkotva, hagyományozva, elérhetővé téve, de nem megmondva tevékenykedik. Akkor is így tesz, ha maga kárt vall emiatt. A nem cselekvésben nyugszik. A nemzedékek bölcsességre jutásában segít a fent említett közvetett módokon.
A lovagkirály minőségű szuperhős elsődlegesen az öregkirályminőségű szuperhősök elvei szerint működik. Csak annyiban tér el a legmagasabb szint működésétől, hogy tettlegesen is kiáll a veszélyben lévő gyengébbekért, ha azokat sanyargatják, megtámadják. Csakis akkor tesz ilyet, ha támadást hárít el, és sohasem támad. Igyekszik a tettlegességet tárgyalással, diplomáciával, tanítással, törvényekkel kiküszöbölni. Ha így nem jár sikerrel, akkor kiáll a gyengék védelmezőjeként, és védekezik. Ha nincs veszély, visszaminősül az Egy-azonosság állapotába.
A lovag minőségű szuperhős az én-megváltását követően a Nagy Megváltáshoz visszafordul, de csak a halálát követően tér meg az Egy-azonosság állapotába; amíg testben működik, egész létét a gyengék megsegítésére szenteli. Igyekszik pártatlan, bölcs lenni, de amikor az elesettekért kell küzdenie, nagy harcosként áll helyt. Megvédi azokat, akik magukat nem tudják megvédeni, de tudja, hogy ezt legeredményesebben úgy teheti meg, ha elejét veszi a bolygón a tudatlanságnak. Bölcs ellenfelektől nem kell megvédeni senkit; bölcs ellenfelek nem ellenfelek, hanem emelők. Az ellene, és védencei ellen támadtak bölcsességre segítése az elsődleges vállalása; minden más csak ez után következik. Nem támad, és nem dolgokat véd, hanem az embert!
A tanonc minőségű szuperhős tanuló közönyből vallássá, vallásból hitté, hitből ismereti tudássá, abból tapasztalati bölcsességgé, abból színről színre látássá, és abból Egy-azonossággá teljesedik, majd ezt követően eldönti, hogy az Egy-azonosságban marad, vagy visszafordul a Nagy Megváltáshoz, mint szuperhős. Ha visszatér, eldöntheti, hogy milyen minőségben képviselteti magát.
Azt hiszem, már érzitek, arra szeretnék rámutatni, hogy nem csupán kitalált lükeség ez a szuperhősség. A felsoroltak alapján azzal szembesülhetünk, hogy a történelmünk telis-tele van ilyen tulajdonságú, minőségű karakterekkel. Hogyan is álltak neki a munkálkodásnak ezek a személyek? Milyen módszert választottak a szabadulás eszközeként működésükhöz? Felsorolom vázlatosan, és a későbbiekben meg is fogom még ismételni, ki is fogom bontani mindezeket. Vázlat:
Átszellemítés. Mi a különbség a Mona Lisa, és egy darab vászon, meg festékkészlet között? Születésünkkel a szellem záródik az anyagba. Létünk során pedig az anyagot kellene átszellemítenünk. Aki teljességgel átszellemíti azt, az úgymond „isteni” tervet valósítja meg. Ezt vallás-függetlenül mindenki megláthatja, ha nem csak a szemeit nyitja ki, hanem mindenét. Ennek az átszellemülés-átszellemítésnek megvannak az állomásai. A művészet, így a Mona Lisa is ennek a következménye. A festék, a vászon az anyag, a Mona Lisa a művész átszellemülése okán átszellemült festék, és vászon. A valódi mű maga az ember; az átszellemült lény. Az alkotások csak melléktermékek.
Átszellemítés. Mi a különbség a Mona Lisa, és egy darab vászon, meg festékkészlet között? Születésünkkel a szellem záródik az anyagba. Létünk során pedig az anyagot kellene átszellemítenünk. Aki teljességgel átszellemíti azt, az úgymond „isteni” tervet valósítja meg. Ezt vallás-függetlenül mindenki megláthatja, ha nem csak a szemeit nyitja ki, hanem mindenét. Ennek az átszellemülés-átszellemítésnek megvannak az állomásai. A művészet, így a Mona Lisa is ennek a következménye. A festék, a vászon az anyag, a Mona Lisa a művész átszellemülése okán átszellemült festék, és vászon. A valódi mű maga az ember; az átszellemült lény. Az alkotások csak melléktermékek.
Magunk átszellemítése bölcsességben, szeretetben > és átszellemültségünk által a velünk kapcsolatos dolgok nemesülése.
Közöny > vallás > hit > tudás > bölcsesség > azonosság > Egy.
1 > 2 > 3 > 1
Az Egyből a kettősség tanító lényegű hologram multiverzumába alászállni > ott a három maga a bölcsesség, amely által ismét az Egybe minősülünk, és útközben szellemmel érintünk, nemesítünk.
A nehéz könnyűvé lesz, felemelkedik, majd visszasüllyed, és mindent magával emel… de nem úgy, hogy cipeli, hanem segít abban, hogy minden magát legyen képes átszellemíteni. Ebben a mozzanatban a motor a bölcsesség, és a szeretet, az adatközlők pedig az alkotások. Melléktermékek ugyan, de bűvös fajzatok, hiszen rájuk tekintve, azokat hallgatva, beléjük olvasva másokat is emelkedetté varázsolnak.
Én költészet man vagyok, így, még emlegetni fogom.
Én költészet man vagyok, így, még emlegetni fogom.
Hogyan mutat ez a mindennapokban? A bölcsességre törekvés, majd a bölccsé minősülés megváltoztat. Ugyanolyan marad a világ, csak a bölccsé lett teljesnek látja, és gyönyörködik abban. Külső szemlélő semmi különbséget nem vesz észre, a bölccsé lett viszont a világ tökéletes teljességét éli. Világosság, és Élet két lábon, a mindennapokban is. Aki ilyen, bármit is tesz a hétköznapokban, általa minden szentesül. Ha szánt, ha vet, ha arat, a munkája átitatódik Élettel, és Világossággal. Ha mindenki a lelke, szíve, szelleme, bölcsessége szerinti saját helyén működne, a társadalom harmonikus lehetne. Lehet szentül csatornát tisztítani, és alantasan pápának lenni. Az egyén szellemi minőségétől minősül a mindennapjai minősége. Lehetünk a legmélyebb kocsma, és börtön boltívei alatt, ha bennünk a Világ Világossága Él. Lehetünk aranyszálas selyemruhában császárok is, ha bennünk a legnagyobb sötétség, és tompaság lakozik. Amíg az erény nem a társadalmi élet középpontjában van, hanem a perifériáján, addig a közélet szenvedés marad. Amíg bennünk nincsen harmónia, addig a környezetünkben sem valósul. Amikor bennünk bölcsesség, szeretet, és harmónia lesz, a környezetünk ezeket fogja átvenni tőlünk. A jó embernek a szemete is jó, mondaná néhai Ferenc nagybátyám. Nem a mindennapoktól függ az ember bölcsessége, hanem a bölcsessége meglététől a mindennapok minősége. Bölcs társadalomnak harmonikus mindennapjai lennének. A legjobbakat kívánom az úton efelé!
Anyagban is elérhető az egyensúly, vagy csak „lélekben”? Egyensúlyi pont az anyagban csak látszólag létezhet. Az anyagi lét lényege, hogy kibillentsen, és mozdulásra késztessen… hogy minden csodája ellenére is vakaróznod kelljen tőle, és meg akarj szabadulni. Vagy retrográd irányt választasz, vagy progresszív fejlődést a bölcsesség által, majd kiteljesedést.
A szavak segítenek abban, hogy eligazodjunk az anyagi, emberi létben. A növények, állatok, más lények jelentéssel kommunikálnak, és nem szavakkal, ahogyan az emberek. Miként fejezné ki ezt egy költő?
Szárnnyal repülés: igazság.
Szárny nélküli repülés: bölcsesség.
Abszolútumban lebegés: Világosság.
Abszolútumként valóság: Élet, Egy.
Miként mondaná egy tudós?
A Holografikus Multiverzumban…
Transzverzális kommunikáció: anyag.
Longitudinális kommunikáció: lélek.
Spin kommunikáció: szellem.
Egy: Egy.
Értsd: minél inkább az anyagba süllyedt, záródott a tudat, annál tompább, és annál inkább közvetettebben, durvább módokon kommunikál. Minél inkább anyagból szabadultabb, nemesültebb, finomultabb a lény, annál inkább tolódik át a durva kommunikációról a finomra, a közvetlen, szellemi, lelki, szív-szólásra… a szó helyett a jelentéssel csodálkozásra. Elnevezések helyett a dolgok teljességét, valóságát éli meg. Az elméből a lélekbe helyeződik. Az elme elemez, ítél, a lélek gyönyörködik, szeret, és megél.
Ez is a bölcsülés, az átszellemülés útjának egy-egy állomása. Aki világosodik, automatikusan áll át az ártásról a gondoskodásra, a csúnya beszédről a helyes beszédre, a hazugságról az igazszólásra, a köznapi beszédről az emelkedett beszédre, az emelkedett beszédről a költészetre, a költészetről pedig a beszéd, a szavak elhagyására. A költészet abszolútuma nem a világ leghosszabb, és legnagyszerűbb verse, hanem a szavak jelentéssé kiteljesedése, és elmaradása. Innentől, ha a költő mégis ír, azt csakis másokért gondoskodásában teszi. Neki már nem kell a vers… mert Ő maga a vers abszolútuma.
Beüt? Reveláció szóval illetik az élményt. Át kell élni. Aki átéli, azonnal tudja, hogy igen, azt éli át. A világ csodálatos, de nem látjuk, mert nem vagyunk önmagunk a tompaságunk tébolya miatt. Aki revelációt él át, nem látomást lát, nem másik világot, hanem ugyanezt a világot látja, de teljességgel, és annak teljességét. Úgy, ahogyan addig, tudatlansága őrületében nem látta még. Nem a világ változik meg, hanem Ő. Ő látja olyannak is, amilyennek addig nem tudta látni. Nem csak a szemével, hanem mindenével, nem csak a nézhető, megfogható hányadát, hanem az egészét. Ez ugyanúgy történik egy asztalossal is, mint egy királlyal.
Szolgálati út? A feladó az Egy (Ég), a postás a költő, a címzett az olvasó. A postás feladata addig terjed, hogy az üzenetet továbbítja. Nem dolga, hogy a címzett felnyitja-e a küldeményt, vagy elolvassa-e az üzenetet. Drukkol, de nem tehet többet.
Nyitottak vagyunk a feladóra, az üzenetre, és a címzettekre. Ideális esetben a jelentés állapotában alkotunk. Már nem a vers szerkezetét, eszközkészletét variáljuk, hanem csak úgy működik, szinte teremtődik a mű. Az ember gondoskodása más emberekről. Amíg a vers a cél, addig elveszünk félúton, amikor a megélés, a gondoskodás, felmutatás, örökítés; a másik ember a cél, akkor a vers magától keletkezik. Amíg remekművet kívánunk alkotni, addig nem fog sikerülni; amikor már magunk vagyunk a teljesség, akkor gondoskodni kezdünk, és ebben a gondoskodásban az összes tettünk, és nyugalmunk, minden szavunk, és csendünk élő vers lesz.
Most pedig menjünk fejjel a szívnek, és oldódjunk fel abban!
Nem ítélni > Tudni > Gyönyörködni > Látni > Felmutatni > Elengedni.
Milyen képekkel élne a költő? Hogyan szólna, aki jelentéssel gondolkodik?
A virágok az utolsó napra is kinyílnak; nem mondják azt, hogy „már csak egy nap van hátra, nem nyílunk.”
Sok más nézet a jövőben várja a változást, csak a “maga fajtája” számára, és valaki mástól reméli. A szuperhős az örökkévaló, végtelen jelen pillanatban, a szívéből jóra törekvő, és világa is afféle. Sok más nézetben a világot akarják megváltoztatni, és ehhez minden eszközt szentnek nyilvánítanak, mások kárára is. A szuperhősök önmaguk jóvá tételén dolgoznak, bennük válik jóvá a világ, és a rájuk eső jóság-résszel kívül is jobbá lesz, mások számára is. Azonnal. Ez nem vallás kérdése; ez tapasztalat alapú biztosság. A létben e két áramlat „híveit” kérdezi az Egy-szellem újra meg újra, hogy mit választanak: ismét a sötétséget, vagy kiválnak végre abból, és rátérnek a Világosság és Élet útjára. A két véglet csupán a világ mostani formájában létezik; ám “ahová” tart a világ velünk, s tartunk a világgal, ott nincsen sötétség, csakis Világosság és Élet. Aki Élet akar lenni, Világ akar lenni, jöjjön ki a sötétségből, lépjen el a sötétségtől, ne adja magát az azzal megszűnésre!
Az egész világ a szívből terem.
Az egész világ a szívben Él.
Kizökkentünk belőle a tudatba.
Ha a tudatból visszazökkenünk a szívbe, úgy a Valóság/gal leszünk.
Kizökkentünk belőle a tudatba.
Ha a tudatból visszazökkenünk a szívbe, úgy a Valóság/gal leszünk.
Irány befelé! Belül tágasabb.
A természetnek hálát adunk, és a benne élő Élő-szellemet tiszteljük, aki/ami Egy.
Az Élet örök, a Szellem végtelen és örök.
A lét-iskola kijárása, a szellemi emelkedés, és a valódi világba felébredés a megszabadulás.
Azért az iskola, hogy elteljünk a félelemmel és a vággyal, és bölcsen, felébredettként, teljesként már ne árthassunk a valódi világban, hanem annak illő részei legyünk.
Leválnak ékeink, elmaradnak sallangjaink.
Kiteljesedett, multiverzális szellemlényekként, Naplényekként Élünk a Valóban.
Inni a fényt más, mint sugározni azt benső, lényegi Világosságunkból.
Légy az „és”, az „is” embere, és ne a „vagy-vagy” embere!
Akik azt hiszik győztek, csak tovább járják a köreiket.
Akik azt hiszik, birtokolnak, csak egy iskolát örökölnek, ami ott sincsen.
A jók jussa, hogy kisodródnak a létből, és beleolvadnak az Életbe.
A jók jussa, hogy ellenségeikért is életüket adják.
Mindenből arany lesz, s az arany arannyá tesz.
A nehéz könnyűvé lesz, felemelkedik, majd visszatér, hogy a nehezet magával emelje… Nem úgy, hogy cipeli, hanem úgy, hogy könnyűvé segíti válni.
Munkálkodni? Nem úgy, ahogyan a hangyák dolgoznak, hanem, ahogy a méhek.
Aki az Egyben ébred, abban felébred az Egy.
Minden felébred az Egyben, és mindenben felébred az Egy.
A létben, a világokban minden a frekvenciákról szól, ám az Életben, a Világosságban a rezzenetlenről.
Vallás, politika, gazdaság, tudomány. Mind a négynek az abszolútuma bölcsesség, amelyből jóakarat, szeretet, erényesség, gondoskodó, helyes működés erednek.
Bölcs lények e négy ágazat abszolútumát élik, és nem maradnak meg azok korlátai között. Ha nem maradnak meg azok korlátai között, akkor ezek a híd-ágazatok el is veszítik jelentőségüket, hiszen abszolútumukban értelmessé teljesedve külön-külön szükségtelenné lesznek. Az abszolútumuk egyként kiváltja őket. Útként szinte pótolhatatlanok, de a célig jutást meghiúsítják.
Csakis az a társadalom szenved, szenvedtet, birtokol, kizsákmányol, egyszóval bűnöző társadalom, amelyet tudatlan, félő, vágyakozó, őrületbe merült kavalkád-lények szerveznek. Csakis ott van szükség célként, és nem hídként a vallásra, a gazdaságra, a politikára, a tudományágakra, ahol nincsen bölcsesség. Egy ideális társadalomban ezek segítő tanítások, és nem a lét kizárólagos meghatározói. Egy olyan társadalom, amelyet erényes, Valóságra ébredt lények szerveznek szeretetben, bölcsességben, gondoskodással, virágzik, él, és harmonikus. Nem vallással, hanem bölcsességgel teljes. Nem politika, hanem szeretet szerint rendezi a létet. Nem gazdaságot tart fenn, hanem a természettel harmóniában, gyönyörködve, hálával Él. Nem a tudomány korlátai közé söpör be mindent, hanem maga válik a világgá, és annak eredeti okával, értelmével azonosul.
A társadalom erénytelenségének a szervezői erénytelensége az oka. Ha a társadalom jobbá tételére támad igény, legelső mozzanatként a szervezői saját magukat emeljék jobbá! Bölcs, szeretetteli szervezőknek virágzó a társadalma. Az ilyen társadalomban szükségtelen a forradalom, a politika, a háború, a gazdaság, a vallás, hiszen a szeretet: minden.
Tanult hallgatóság, tisztelt leendő, és már szuperhősök! Ki kell jelentenünk azonban, hogy az emberiség útja más léptékű, mint a személy útja. Míg, egy személy akár már az aktuális létében végigjuthat a stációkon, áthaladhat az úton, a hídon, és célba érhet, az emberiség ugyanezt valamiért nagyságrendekkel komótosabban teszi meg. Ezt figyelembe véve, és a szabad akarat törvényét betartva, tiszteletben tartva arra juthatunk, hogy a népek, az emberiség, és más lények lépésről-lépésre emelkedésének eme biztosítékait – a tudományt, a vallásokat, mint utakat, és hidakat – nem szabad közvetlenül befolyásolnunk, sem megszüntetnünk. Sőt, ezeket iskolaként kell tekintenünk, és meg kell védenünk. Felülírja azonban ezt az elvet az a tény, hogy a személy, az egyén szabad akaratát, és ezektől független bölcsességre emelkedését viszont, még ezek védelménél is fontosabb biztosítanunk!
Nem szabad elvenni senki dolgait, hogy azok helyébe tegyük a bölcseletet! Adjuk a bölcseletet ajándékba a dolgai mellé; úgyis csak az marad meg vele végül. Ennek magától szabad csak megtörténnie.
Tanult hallgatóság, tisztelt leendő, és már szuperhősök! Ki kell jelentenünk azonban, hogy az emberiség útja más léptékű, mint a személy útja. Míg, egy személy akár már az aktuális létében végigjuthat a stációkon, áthaladhat az úton, a hídon, és célba érhet, az emberiség ugyanezt valamiért nagyságrendekkel komótosabban teszi meg. Ezt figyelembe véve, és a szabad akarat törvényét betartva, tiszteletben tartva arra juthatunk, hogy a népek, az emberiség, és más lények lépésről-lépésre emelkedésének eme biztosítékait – a tudományt, a vallásokat, mint utakat, és hidakat – nem szabad közvetlenül befolyásolnunk, sem megszüntetnünk. Sőt, ezeket iskolaként kell tekintenünk, és meg kell védenünk. Felülírja azonban ezt az elvet az a tény, hogy a személy, az egyén szabad akaratát, és ezektől független bölcsességre emelkedését viszont, még ezek védelménél is fontosabb biztosítanunk!
Nem szabad elvenni senki dolgait, hogy azok helyébe tegyük a bölcseletet! Adjuk a bölcseletet ajándékba a dolgai mellé; úgyis csak az marad meg vele végül. Ennek magától szabad csak megtörténnie.
Az amatőr nyelvészek, történészek a végére járnak, és kiderül a valós őstörténet. Feltárul a magasság, a mélység. Amiről említést tesztek, mindenestől, minden körülménytől független. Ha piros hó esik, vagy békák eső helyett... akármi derüljön is ki, eeeeeez független, örök, teljes Egy. Hódítók, irtók, kergetők, tolvajok, gyilkosok büntetésével, haraggal, bűnök számontartásával ne törődjetek! Nem a „bűnöst” bántjuk, hanem a tévedéséből segítjük kizökkenni, a vétkétől segítjük megszabadulni. Ne azzal bajlódjatok, ami nincsen, ne a hiányok képzeletbeli völgyeinek feltöltésével, hanem azzal, ami valódi: a jóval! Árasszátok el a hiány völgyeit a megbocsájtás, a szeretet folyójával! Akármilyen szörnyű volt is, a múltunk hozott ide, és általa lehetünk azok, akik vagyunk. A múltunkkal magunkban tudunk igazán adni, tenni, az általa lett bölcs tud csak segíteni. Forgive, és forget… azonos gyökűek. Szép dolog ez.
Az igaz szuperhős segít abban, hogy a népe felszabadíthassa magát a rabságból. Ma szellemi ez a rabság. Gyógyít. Ma szellemi a betegség.
Megemlékezni a torzulásról. Akár vallási, akár történelmi, akár tudományos, bármilyen.
A torzulásból a valósba lényegülni. Bölccsé emelkedve, megbocsájtva, jót cselekedve.
Elfeledni a torzulást.
A torzulásból a valósba lényegülni. Bölccsé emelkedve, megbocsájtva, jót cselekedve.
Elfeledni a torzulást.
Mindeközben nem átesni a ló túloldalára, és megvetve az anyagit, hanem szeretetben, gyönyörködve, ászellemítve, megölelve azt.
A láthatatlanról vallásfüggetlenül.
Azokért szólni, akik rühellik ezt. Úgy, ahogy Ők értik, fogadják.
Nem kell egyetérteni a nézeteikkel, de tisztelnünk illik azokat. Ha valaki azt gondolja, hogy a Föld egy tojás, és nemsokára kikel, vagy, ha azt, hogy a bolygó növekedő kristálymagja közelében magasrezgésű szellemlények élnek… esetleg hisz a vallások, a tudomány tételeiben, ezekkel egy szuperhős nem kell, hogy egyetértsen, de úgy áll hozzá helyesen, ha tiszteletben tartja mindezt. Ha azt mondják egyesek, hogy a planétánk börtön, vagy iskola, vagy játéktér, tiszteljük e nézeteket is! Hagyjuk meg a világát mindenkinek, és adjuk mellé ajándékba, szeretettel, be nem avatkozva, jószándékkal a Világosságot, Életet, bölcsességet ingyen, csak úgy, mint érdekességet! Ha átérzik, hogy mit is kaptak, úgyis, maguktól, szabadon felfedezik.
A szuperhős nem oldja meg az emberek helyett azok problémáit, hanem segíti Őket olyanná válni, akik a sajátjaikat meg tudják.
Nem kell egyetérteni a nézeteikkel, de tisztelnünk illik azokat. Ha valaki azt gondolja, hogy a Föld egy tojás, és nemsokára kikel, vagy, ha azt, hogy a bolygó növekedő kristálymagja közelében magasrezgésű szellemlények élnek… esetleg hisz a vallások, a tudomány tételeiben, ezekkel egy szuperhős nem kell, hogy egyetértsen, de úgy áll hozzá helyesen, ha tiszteletben tartja mindezt. Ha azt mondják egyesek, hogy a planétánk börtön, vagy iskola, vagy játéktér, tiszteljük e nézeteket is! Hagyjuk meg a világát mindenkinek, és adjuk mellé ajándékba, szeretettel, be nem avatkozva, jószándékkal a Világosságot, Életet, bölcsességet ingyen, csak úgy, mint érdekességet! Ha átérzik, hogy mit is kaptak, úgyis, maguktól, szabadon felfedezik.
A szuperhős nem oldja meg az emberek helyett azok problémáit, hanem segíti Őket olyanná válni, akik a sajátjaikat meg tudják.
Az intézmény hibás; az embert kíméld! Egy költőnek elnézhető, ha sárkányokat, angyalokat, szellemet, lelket, szívet említ. Főleg, ha dalban, versben teszi, de bárhogy megteheti. Kiváltságos helyzet ez, érdemes művelni, és jól: a békesség, a jószomszédi viszony, az aranyközép szolgálatában. Nem embereket kell „pusztítani”, hanem az emberekből az erénytelenséget, tudatlanságot, gonoszságot, és azt sem pusztítani kell, hanem Világossággá, bölcsességgé transzformálni… és azt sem nekünk kell bennük, hanem képessé segíteni Őket, az elszenvedőiket, hogy saját magukban tehessék meg.
Kérlek Titeket majdani szuperhősök, akik jöttök, hogy megváltoztassátok a vallásokat, könyörüljetek az embereknek! Gondoljatok a nénikre, bácsikra a templomi padsorokban, a karácsonyfákat csodáló gyermekekre, a hivatásukat igaziból a jószívük, és jószándékuk szerint választó, és művelő lelkészekre, mielőtt borotvához nyúlnátok! Legyen a gonoszok baja, hogy gonoszok, ne a jóké! Sok-sok rossz poszton jóember áll. Általános, hogy az intézmény, és a vonatkoztatási rendszer a hibás, és aranyszívű emberek emiatt sinylődnek, terelődnek úgy is tévutakra, ha Ők maguk jót akarnak. Tisztelet a jóembereknek; a posztokkal van a baj! Tisztelet a tisztelendőknek; a vonatkoztatási rendszerekkel van a baj! A korszak, amikor a lelkész a léleknek tesz esküt, és nem az intézménynek, nem a vonatkoztatási renszernek, nem az üzletnek, nem a susmusnak, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben a vallásban a térítés, a politikával összefonódás, a pénzzel történő bármi nemű operálás, a kamat is tilos, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben a vallásban a háborúság, vagy arra bujtás, a demagógia, a fanatizmus, a radikalizmus, a fundamentalizmus tilos, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben nem környezettudatosság lesz, hanem természetszeretet, amelyben bocsánatot kérünk Harrykoptertől, mert leboszorkányoztuk, és bocsánatot kérünk a gyerekektől is ugyanezért… amelyben a kreacionistáknak, és az evolúcionistáknak is kikerekedik mindhárom szeme, meg a szíve is a kiderülő Valódi Valóságtól, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben tilos gyermekeket megfosztani a játékos gyerekkortól, amelyben tilos haszontalansággal, és hazugsággal butítani a fiatalokat az oktatási rendszer keretein belül, végre itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben visszatérünk az elsődleges alapelvekhez: a szeretethez, Világossághoz, Élethez, bölcsességhez, tisztelethez, együttérzéshez, gyönyörködéshez, gondoskodáshoz, egymást segítéshez, újra itt van! Hagyjuk bekövetkezni!
Ne bántsa senki az embert!
Hogyan menthető meg a személy? Ez az egész gyorstalpaló kézikönyv, és maga a szuperhősség is erről szól. Sehogy. Ugyanakkor gondoskodva, közvetetten alkalmassá tehető arra, hogy saját magát megmentse. Önmagát bölcsességben mentheti meg.
Hogyan menthető meg az emberiség? Sehogy. A személy „megmentésével”, aki ugye, csakis önmagát mentheti meg. Hiszen bajban lévő személyekből áll egy bajban lévő emberiség; így egy megszabadult emberiséget csakis megszabadult személyek alkothatnak. Vagyis, a személy, önmaga bölcsesség általi megmentésével mentheti meg az egész emberiséget.
Hogyan menthető meg a vallás? Ha többre adatik, kiteljesedik. A vallásosságsosem lesz veszélyben, hiszen az a személyes út egyik szakasza, és mindenki átesik rajta. Akik nem esnek át, és benne maradnak, azok egész létükön át csak esegetnek. Nem baj, mindenki kapjon meg mindent, szabadon, amire az emelkedéshez szüksége van, és bárki bármeddig topzódjon csak bármiben, ha arra valóban szüksége van a felemelkedéshez! Ha kérdésük lenne, úgyis találnak majd elég szuperhősök által hagyományozott útmutatást.
Mondtuk, a vallásosság sosem lesz veszélyben. Ellenben a vallás, mint rendszer, intézmény, tyítyűtyá, mit soroljak még, bizony folyamatos veszélyben van. Kapja a lázadást, a reinkarnációt, a darwinizmust, a dinoszauruszokon lovagló Jézus karikatúrát, az évszámok tologatását, az amortizáló behatásokat, a bizánciasságot, a rómaiságot, a judeo akármizmust, az ’izmusokat, a ’kráciákat, az Írásból kilógó következetlenségeket, a félrefordításokat, a DNS vizsgálatokat. Kapja a kérdéseket, hogy de akkor mi van az előbbi emberiségekkel, mi van a földönkívüliekkel, amelyek megléte sokak szerint bizonyítja Isten nem létezését. Felhozzák a vallás ellen a történelmi ballépéseit; inkvizíciót, vallásháborúkat, és a nevében elkövetett rémtetteket is. Ám, mindezek kismiskák ahhoz a kárhoz képest, amit a vallások saját megmondó arcai hoznak önnön fejükre a kirekesztő, berekesztő, „csak mi, csak ennyien, csak így, meg úgy” kinyilatkoztatásaikkal… a politizálásukkal, számlaszámaikkal, ferdítéseikkel. „Az nem úgy volt, a másik vallások rosszak, a könyveik ocsmányak, ellenben itt van a mi kis könyvünk, amit megvásárolhatnak 666 dollárért.” Az ívölúsönisták és a kriéjjsönisták, a cionnnisták és a nacciionnnisták Armageddonnál összecsapnak, és a tetemeik fölött összezárul majd „Ádám Bibliája”: a tizenkét állapot-övi csillagjegy. Ha még sok ezer évig lesz emberiség, akkor is évente találnak majd újabb következetlenséget, felmerülő problémát, és persze kitalálnak mindegyikre újra, és újra valami megfelelést, magyarázatot. Jobb lenne elengednünk a részleteket, a külsőségeket, és a benső egészre fókuszálnunk!
Hogy volt, hogy lesz? A vallás előtt bölcsességben élt közélet volt, a mindennapok minden szokása a tudás szerint esett. Aztán, amikor a tudás elmaradt, de a szokások fennmaradtak: rajtunk ragadt a vallás. Az edényből kifolyt a víz, a tűz, a levegő… és most nem értjük, mi a franc is az edény. Vért, kőolajat, meg aranyat tartottunk benne, hátha arra való, de nem vált be.
A vallásosságot, mondtuk, nem kell megmenteni, mert nincs veszélyben; minden új emberben újra induló program. Mi a helyzet a vallással? Azt a vallást, amivel kapcsolatban az emberek azt érzik, hogy „kilóg a lóláb”, úgyis elhagyják maguktól. Ha egy vallásnak nem az Abszolút Valóságra segítés a célja, hanem megélhetés, érdek-érvényesítés, igázás, szavazó nevelés, háborúság-szítás, és a híveit csak használja, megrekeszti a fejlődésben, akkor az a vallás saját magára von átkot, és szörnyet fog halni e bűnök következményeként. Abban a vallásban azonban, amelyik a bölcsességre, a látásra segíti a benne bízókat, rugalmasan a kor gondolkodásmódjához tudja alakítani dogmatikáját, hozzáállását, és magát nem tekinti célnak, csak hídnak, valamint engedi, hogy az egyén tőle függetlenül, rajta túltéve – akár a legmagasabb „egekig” fejlődjön, és ebben nem köti meg, nem gátolja – abban a vallásban soha sem fognak csalatkozni az emberek, és megszüntetni sem fogják.
Mit tesz a szuperhős? Magát megvilágosodásba teljesíti, és ezt követően az egyént közvetetten, gondoskodva megsegíti annak ön-megmentésében, bölcsességre jutásában. Ezzel tesz a legtöbbet a vallásosságért, a vallásért, az emberért, az emberiségért, és más lényekért is. A vallásosak ezt hallva megrökönyödnek, mert nem tudják még, hogy a lények ez által is – hogy az Ő szavaikkal éljünk – „Isten” Valóságát találják meg… de majd megtudják.
A bölcs személyek tudni fogják a válaszokat a dínókra, a sok emberiségre, a földönkívüliekre, a földönbelüliekre, a mesékre, a laboreredményekre… mindenre. Ügy megoldva. Bajlódjunk intézmények közvetlen megmentésével? Negatív.
Hogyan menthető meg a tudomány? Az emberiség „cammogása” ugyanúgy írható a tudomány számlájára, mint a valláséra. Ellenben mindkettő szerves része az egyén bölcsességre emelkedésének, ön-megvilágosításának. E cammogás, az időben gondolkodók szempontjából idegesítő, és káros; az örökkévalóságban szemlélődők viszont látják, hogy épp ez a cammogás biztosíthatja azt, hogy az emberiség egy-egy stációt ne csak átaludjon, hanem maradéktalanul megéljen.
Íme, most, hogy ezeket említettük, beszélnünk illik a vallás, a tudomány egy ritkán emlegetett aspektusáról is, mégpedig arról, hogy a süllyedő embert nem engedi egy bizonyos szintnél mélyebbre süllyedni. Rossz, ho
Kérlek Titeket majdani szuperhősök, akik jöttök, hogy megváltoztassátok a vallásokat, könyörüljetek az embereknek! Gondoljatok a nénikre, bácsikra a templomi padsorokban, a karácsonyfákat csodáló gyermekekre, a hivatásukat igaziból a jószívük, és jószándékuk szerint választó, és művelő lelkészekre, mielőtt borotvához nyúlnátok! Legyen a gonoszok baja, hogy gonoszok, ne a jóké! Sok-sok rossz poszton jóember áll. Általános, hogy az intézmény, és a vonatkoztatási rendszer a hibás, és aranyszívű emberek emiatt sinylődnek, terelődnek úgy is tévutakra, ha Ők maguk jót akarnak. Tisztelet a jóembereknek; a posztokkal van a baj! Tisztelet a tisztelendőknek; a vonatkoztatási rendszerekkel van a baj! A korszak, amikor a lelkész a léleknek tesz esküt, és nem az intézménynek, nem a vonatkoztatási renszernek, nem az üzletnek, nem a susmusnak, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben a vallásban a térítés, a politikával összefonódás, a pénzzel történő bármi nemű operálás, a kamat is tilos, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben a vallásban a háborúság, vagy arra bujtás, a demagógia, a fanatizmus, a radikalizmus, a fundamentalizmus tilos, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben nem környezettudatosság lesz, hanem természetszeretet, amelyben bocsánatot kérünk Harrykoptertől, mert leboszorkányoztuk, és bocsánatot kérünk a gyerekektől is ugyanezért… amelyben a kreacionistáknak, és az evolúcionistáknak is kikerekedik mindhárom szeme, meg a szíve is a kiderülő Valódi Valóságtól, újra itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben tilos gyermekeket megfosztani a játékos gyerekkortól, amelyben tilos haszontalansággal, és hazugsággal butítani a fiatalokat az oktatási rendszer keretein belül, végre itt van! Hagyjuk elkövetkezni! A korszak, amelyben visszatérünk az elsődleges alapelvekhez: a szeretethez, Világossághoz, Élethez, bölcsességhez, tisztelethez, együttérzéshez, gyönyörködéshez, gondoskodáshoz, egymást segítéshez, újra itt van! Hagyjuk bekövetkezni!
Ne bántsa senki az embert!
Hogyan menthető meg a személy? Ez az egész gyorstalpaló kézikönyv, és maga a szuperhősség is erről szól. Sehogy. Ugyanakkor gondoskodva, közvetetten alkalmassá tehető arra, hogy saját magát megmentse. Önmagát bölcsességben mentheti meg.
Hogyan menthető meg az emberiség? Sehogy. A személy „megmentésével”, aki ugye, csakis önmagát mentheti meg. Hiszen bajban lévő személyekből áll egy bajban lévő emberiség; így egy megszabadult emberiséget csakis megszabadult személyek alkothatnak. Vagyis, a személy, önmaga bölcsesség általi megmentésével mentheti meg az egész emberiséget.
Hogyan menthető meg a vallás? Ha többre adatik, kiteljesedik. A vallásosságsosem lesz veszélyben, hiszen az a személyes út egyik szakasza, és mindenki átesik rajta. Akik nem esnek át, és benne maradnak, azok egész létükön át csak esegetnek. Nem baj, mindenki kapjon meg mindent, szabadon, amire az emelkedéshez szüksége van, és bárki bármeddig topzódjon csak bármiben, ha arra valóban szüksége van a felemelkedéshez! Ha kérdésük lenne, úgyis találnak majd elég szuperhősök által hagyományozott útmutatást.
Mondtuk, a vallásosság sosem lesz veszélyben. Ellenben a vallás, mint rendszer, intézmény, tyítyűtyá, mit soroljak még, bizony folyamatos veszélyben van. Kapja a lázadást, a reinkarnációt, a darwinizmust, a dinoszauruszokon lovagló Jézus karikatúrát, az évszámok tologatását, az amortizáló behatásokat, a bizánciasságot, a rómaiságot, a judeo akármizmust, az ’izmusokat, a ’kráciákat, az Írásból kilógó következetlenségeket, a félrefordításokat, a DNS vizsgálatokat. Kapja a kérdéseket, hogy de akkor mi van az előbbi emberiségekkel, mi van a földönkívüliekkel, amelyek megléte sokak szerint bizonyítja Isten nem létezését. Felhozzák a vallás ellen a történelmi ballépéseit; inkvizíciót, vallásháborúkat, és a nevében elkövetett rémtetteket is. Ám, mindezek kismiskák ahhoz a kárhoz képest, amit a vallások saját megmondó arcai hoznak önnön fejükre a kirekesztő, berekesztő, „csak mi, csak ennyien, csak így, meg úgy” kinyilatkoztatásaikkal… a politizálásukkal, számlaszámaikkal, ferdítéseikkel. „Az nem úgy volt, a másik vallások rosszak, a könyveik ocsmányak, ellenben itt van a mi kis könyvünk, amit megvásárolhatnak 666 dollárért.” Az ívölúsönisták és a kriéjjsönisták, a cionnnisták és a nacciionnnisták Armageddonnál összecsapnak, és a tetemeik fölött összezárul majd „Ádám Bibliája”: a tizenkét állapot-övi csillagjegy. Ha még sok ezer évig lesz emberiség, akkor is évente találnak majd újabb következetlenséget, felmerülő problémát, és persze kitalálnak mindegyikre újra, és újra valami megfelelést, magyarázatot. Jobb lenne elengednünk a részleteket, a külsőségeket, és a benső egészre fókuszálnunk!
Hogy volt, hogy lesz? A vallás előtt bölcsességben élt közélet volt, a mindennapok minden szokása a tudás szerint esett. Aztán, amikor a tudás elmaradt, de a szokások fennmaradtak: rajtunk ragadt a vallás. Az edényből kifolyt a víz, a tűz, a levegő… és most nem értjük, mi a franc is az edény. Vért, kőolajat, meg aranyat tartottunk benne, hátha arra való, de nem vált be.
A vallásosságot, mondtuk, nem kell megmenteni, mert nincs veszélyben; minden új emberben újra induló program. Mi a helyzet a vallással? Azt a vallást, amivel kapcsolatban az emberek azt érzik, hogy „kilóg a lóláb”, úgyis elhagyják maguktól. Ha egy vallásnak nem az Abszolút Valóságra segítés a célja, hanem megélhetés, érdek-érvényesítés, igázás, szavazó nevelés, háborúság-szítás, és a híveit csak használja, megrekeszti a fejlődésben, akkor az a vallás saját magára von átkot, és szörnyet fog halni e bűnök következményeként. Abban a vallásban azonban, amelyik a bölcsességre, a látásra segíti a benne bízókat, rugalmasan a kor gondolkodásmódjához tudja alakítani dogmatikáját, hozzáállását, és magát nem tekinti célnak, csak hídnak, valamint engedi, hogy az egyén tőle függetlenül, rajta túltéve – akár a legmagasabb „egekig” fejlődjön, és ebben nem köti meg, nem gátolja – abban a vallásban soha sem fognak csalatkozni az emberek, és megszüntetni sem fogják.
Mit tesz a szuperhős? Magát megvilágosodásba teljesíti, és ezt követően az egyént közvetetten, gondoskodva megsegíti annak ön-megmentésében, bölcsességre jutásában. Ezzel tesz a legtöbbet a vallásosságért, a vallásért, az emberért, az emberiségért, és más lényekért is. A vallásosak ezt hallva megrökönyödnek, mert nem tudják még, hogy a lények ez által is – hogy az Ő szavaikkal éljünk – „Isten” Valóságát találják meg… de majd megtudják.
A bölcs személyek tudni fogják a válaszokat a dínókra, a sok emberiségre, a földönkívüliekre, a földönbelüliekre, a mesékre, a laboreredményekre… mindenre. Ügy megoldva. Bajlódjunk intézmények közvetlen megmentésével? Negatív.
Hogyan menthető meg a tudomány? Az emberiség „cammogása” ugyanúgy írható a tudomány számlájára, mint a valláséra. Ellenben mindkettő szerves része az egyén bölcsességre emelkedésének, ön-megvilágosításának. E cammogás, az időben gondolkodók szempontjából idegesítő, és káros; az örökkévalóságban szemlélődők viszont látják, hogy épp ez a cammogás biztosíthatja azt, hogy az emberiség egy-egy stációt ne csak átaludjon, hanem maradéktalanul megéljen.
Íme, most, hogy ezeket említettük, beszélnünk illik a vallás, a tudomány egy ritkán emlegetett aspektusáról is, mégpedig arról, hogy a süllyedő embert nem engedi egy bizonyos szintnél mélyebbre süllyedni. Rossz, ho
Szólj hozzá!
Címkék: könyv teljes szuperhős ebook földönkívüliek abjad lamed vav hasidim győzedelmes világ királynője Zselenszky fehér barát szivárványharcos támadat van
2013.12.20.
21:09
Írta: Bandita21
CSAK KÍVÜL MOZAIK NAGYHATALOM
BOLDOG ÜNNEPET NEKED! IGEN, NEKED:)! Elmúlt déjjl. Nos, először is nagyon köszönöm minden közösségvállaló kincs ismerősömnek a 2013. évi támogatását; bárminemű is volt, pl.: koncertlátogatás, lemezvásárlás, jó szó, rossz szó... vagy a nem véletlenül íródott dalszövegeim, verseim szíves értelmezgetése! Köszönöm a jégereket, abszintokat, és a bizalmat. Köszönöm, hogy elnéztétek nekem az event-ek küldözgetését, a tájékoztató szaraimat... szegíny embör vízzel főz:). Hálám! Boldog Karácsonyt kívánok Nektek az egész családom nevében!
Boldog szülinapot Jézusnak is, ha netán nem most tartja, akkor is:)!
Tamás vagyok, de remélem azért ebből is ki lehet hozni majd valami jót:)!
Együtt sikerülhet. Hiszek Bennetek.
A jövőben is maradok tisztelettel, szeretettel a közönséges házi szerzőtök, és szövegbe üzenetet rejtő szakmunkásotok!
A Ti Istenetek áldjon Benneteket... meg, ha lehet, engem is!
Csak keményen! napAkinek van kedve, nézzen be a KONSTANS CD bemutató turném bármely állomására! Koccintunk!-------------
jan. 28. Bp., Fogasház / 20.00h
jan. 31. Z.egerszeg , Records Pub / 21.30h
feb. 07. Szombathely, Magház / 21.00h
feb. 14. Siófok, ArtRockCafé / 21.45h
feb. 19. Veszprém, Grand Canyon / 21.30h
feb. 21. Bp., Tarajos Gőte / 21.30h beöltözős farsangi
márc. 01. Sopron, Búgócsiga, / 21.00h
márc. 08. Bp., Hunnia Bisztró / 21.15h
márc. 08. Bp., Hunnia Bisztró / 21.15h
márc. 09. Sopron GYIK irodalmi beszélgetős /??.??h
ápr. 04. Sopron, GYIK, beszélgetés /??.??h
ápr. 11. Békéscsaba, Jaminai Közösségi Ház /??.??hFÉNYKORUNK / dalszöveg
Morr nyüsz nyüsz morr morr;
persze férfias nyüssz és metal, progresszív morr.
Nem hall, nem lát, nincs beszéd!
Mire az összes űrszemét a légkörbe lép,
és elég
egy jobb embert klónozunk tenyér dörzsölve
jó Mihály, meg én.
Ez már a legrosszabbként is erényes lesz úgy is, ha elengedi magát.
Nehogy
ma is csak a látszat legyen más:
kutya, frizbi, deres irtás!
Talán
kutya, frizbi, deres irtás!
Talán
felnézve még elkapom,
veled
visszakövetjük, húgom…
koszréteg lepte
közös aranykorunk;
fénykorunk.
Bocs, de
hiányoztam, amikor a pontot tanultuk.
A kikötőknek alárendelt
hajók meg álmukban
a világ szélén lezúgtak,
míg a sárkány fogai közti maradékból
egy jobb embert klónoztunk tenyér dörzsölve
jó Mihály, meg én.
Ez már a legrosszabbként is erényes még úgy is, ha elengedi magát.
veled
visszakövetjük, húgom…
koszréteg lepte
közös aranykorunk;
fénykorunk.
Bocs, de
hiányoztam, amikor a pontot tanultuk.
A kikötőknek alárendelt
hajók meg álmukban
a világ szélén lezúgtak,
míg a sárkány fogai közti maradékból
egy jobb embert klónoztunk tenyér dörzsölve
jó Mihály, meg én.
Ez már a legrosszabbként is erényes még úgy is, ha elengedi magát.
Nehogy
ma is csak a látszat legyen más:
kutya, frizbi, deres irtás!
Talán
kutya, frizbi, deres irtás!
Talán
felnézve még elkapom,
veled
visszakövetjük, húgom…
koszréteg lepte
közös aranykorunk;
fénykorunk.
// zselenszky 2013. dec. dalszöveg
veled
visszakövetjük, húgom…
koszréteg lepte
közös aranykorunk;
fénykorunk.
// zselenszky 2013. dec. dalszöveg
HAGYOD / dalszöveg
Ez van, aki nem tudja, azt gondolja, hogy én sem tudhatom.
Pedig, Ő is tudhatná, és akkor azt is tudná,
hogy tényleg tudom.
Lehetsz, aki voltál, és csak engedd, hogy a szemeddel lásson
a belül csendes mindenség s csak kívül
mozaik nagyhatalom.
…most a fák mennek, vagy én megyek… és
múlok, vagy telek?
Élünk…
lúdbőrző háztetők közt slisszanunk
egy minden lépésünkkel könnyebb délután lába nyomán.
Féltünk…
páholybérlet, a láthatáron dőlt betűk.
Lyukas esernyőd a Napig feldobod…
viszlek, s hagyod.
Tárgyakból befőtt. A sors bírája megkent oldalára hullt.
A jövő mi a hollócsőrben, ha olajág, kenyér, gyűrű a múlt?
Ez van, aki nem tudja, azt gondolja, hogy én sem tudhatom.
Pedig, Ő is tudhatná, és akkor azt is tudná,
hogy miért tudom.
…most a fák mennek, vagy én megyek… és
múlok, vagy telek?
Élünk…
lúdbőrző háztetők közt slisszanunk
egy minden lépésünkkel könnyebb délután lába nyomán.
Féltünk…
páholybérlet, a láthatáron dőlt betűk.
Lyukas esernyőd a Napig feldobod…
viszlek, s hagyod.
// zselenszky 2013. dec. dalszöveg
// zselenszky 2013. dec. dalszöveg
A dalszövegek a 2015-re tervezett album dalaihoz íródtak. Az aktuális, most megjelent KONSTANS c. albumot a lejjebbi bejegyzésben rendelheti meg. >>>
Szólj hozzá!
2013.11.13.
14:58
Írta: Bandita21
ZSELENSZKY - KONSTANS 2013. CD RENDELHETŐ
IDE KATTINTVA RENDELHETI MEG A KONSTANS CÍMŰ CD-T!
Mikulásra, Karácsonyra, csak úgy...
Mikulásra, Karácsonyra, csak úgy...
Irónia, cinizmus, társadalomkritika, beszólások, nagy kérdések, költészetféleség, szerelem, szeretet, duettek, zongora, szájharmonika, vonósok, alter, grunge,akusztikus, de azért mégis üt...
egy kis szépség, egy kis csúnyaság...
81 éven felülieknek!!
A Konstans CD az est-koncertek helyszínén is elérhető lesz azoknak, akik szeretnék.
A Konstans CD az est-koncertek helyszínén is elérhető lesz azoknak, akik szeretnék.
Rajz: Radics Anikó
Borító: Mikó Tamás
Fotók: Farkas Milán
Kiadó: Rockart
Támogató: kulturgyom.hu
KÖSZÖNJÜK A MEGRENDELÉST! HA EREDETIBEN MEGVÁSÁROLJA, EGY ÚJABB ZSELENSZKY ALBUM ELKÉSZÜLÉSÉT TÁMOGATJA!
Borító: Mikó Tamás
Fotók: Farkas Milán
Kiadó: Rockart
Támogató: kulturgyom.hu
KÖSZÖNJÜK A MEGRENDELÉST! HA EREDETIBEN MEGVÁSÁROLJA, EGY ÚJABB ZSELENSZKY ALBUM ELKÉSZÜLÉSÉT TÁMOGATJA!
Szólj hozzá!
2013.10.28.
13:39
Írta: Bandita21
RÁÉREK
X.Y.
Ha film készülne az életedről, mi lenne a főcímdala és a címe?
Mutass be három fiktív lényt, akik jó lenne, ha nem lennének fiktívek!
Ha napokon belül elköltöznél egy épülő marsi bázisra, sose térnél vissza és maximum 5 kg-nyi súlyt vihetnél magaddal egy bőrödben, akkor mit pakolnál bele?
vasárnap
Tamás Török-Zselenszky
27.10.2013 8:59
Tamás Török-Zselenszky
A vonaton haza felé válaszolgatni fogok.
Tamás Török-Zselenszky
27.10.2013 8:59
Tamás Török-Zselenszky
Ma
X.Y.
12:34
X.Y.
várom
Tamás Török-Zselenszky
12:35
Tamás Török-Zselenszky
nem sikerült...
az élet tagoltabb, int amilyenre készülnk
ü
ha komolyan akarok válaszolni, akkor még sokat kell gondolkodnom
X.Y.
13:12
X.Y.
Ráérsz
Tamás Török-Zselenszky
13:26
Tamás Török-Zselenszky
Tina Turner Golden eye
arany
5kg aranyat
nem az értéke miatt, hanem a tulajdonságai fontosak egy űrbázison
ez a viccesebbik válasz...
a másik válasz: a Szózat
Nap lenne a címe...
és 5kg emberi lelket vinnék... akiket szabadon engednék odafönn... engesztelő ima, és hálaadó ima kíséretében..
.
a jó ufók a viccesebbik válasz... de, ha komolyan, akkor
.
a jó ufók a viccesebbik válasz... de, ha komolyan, akkor
...nézzük csak... nincsenek olyanok, hogy fiktív lények... mindegyik valós:)
mert minden az elméből születik, és abban is tűnik el...
Szólj hozzá!
2013.10.01.
15:49
Írta: Bandita21
ÚJ LEMEZ NOVEMBERBEN AZ ALEXANDRA POLCAIN!
KÖSZÖNET A KITARTÁSÉRT! A LEMEZ NOVEMBERTŐL AZ ALEXANDRA POLCAIN. KÉSZÜLJ!
HIVATALOS PREMIER A KULTURGYOM.HU HASÁBJAIN INTERJÚVAL, KRITIKÁVAL.
----------------
rajz: Radics Anikó
borító: Mikó Tamás
----------------
2013. ősz
'lenskie 1 gitárral:
aug. 17. Bp., Tarajos Gőte /21.45h
aug. 23. Keszthely, Club 512 /21.00h
aug. 31. Szentendre, Eleven Kert /18.00h
sep. 07. Bp., Super8 /19.15h !!!
sep. 09. Veszprém, Egyetem, Egygitáros Minifeszt
sep. 13. Siófok, ArtRock Café /21.45h
sep. 20. Szombathely, Magház /21.00h
sep. 28. Bp., Tarajos Gőte /21.45h
okt. 04. Tata, The Saloon Pub /21.30h
okt. 09. Veszprém, Canyon / 21.15h
okt. 18. Sopron, Pub Fiction / 21.30h
okt. 25. Debrecen, Sikk Club /20.30h
nov. 02. Bp., Tarajos Gőte / 21.45h
nov. 09. Kaposvár, Grimasz / LEMEZBEMUTATÓ / 20.00h
Nagyon köszönöm ezt az intenzív őszi körutat! Kemények voltatok! Hála!
nov. 29. Sopron, Pub Fiction / 21.45h
dec. 14. Bp., Tarajos Gőte / 21.45h
Nagyon köszönöm ezt az intenzív őszi körutat! Kemények voltatok! Hála!
nov. 29. Sopron, Pub Fiction / 21.45h
dec. 14. Bp., Tarajos Gőte / 21.45h
dec. 29. Siófok, Art Rock Café / 21.45h
dec. 31. Bp., Café Unplugged / Szilveszter
jan. 17. Dunaújváros, Kaptár / 21.30h
dec. 31. Bp., Café Unplugged / Szilveszter
jan. 17. Dunaújváros, Kaptár / 21.30h
HA bővül, a felsorolásban jelezni fogom. Várlak tisztelettel a további óbégatásokon! Metal!
-----------------------
1. Ide klikkelek: https://www.facebook.com/events/626405617423172
2. Csatlakozom, megosztom3. 2013. nov. 6-án a Kultúrgyom oldalon csekkolom, én is nyertem-eKedves játékosaink! Megtörtént a sorsolás, íme megmutatjuk, kik azon szerencsések, akik a mi vendégeink a november 9-i kulturgyom.hu klubesten, vagyis az 5 db belépőt kapják:
Szerencsére Petra https://www.facebook.com/
János Csonka https://www.facebook.com/
Dóri Buzsáki https://www.facebook.com/
Tünde Kajári https://www.facebook.com/
Tari AnnaBoglárka https://www.facebook.com/
...és azt is megmutatjuk, ki az az 5 féjsz, akik hamarosan kezükbe kapják Zselenszky barátunk legújabb lemezét, a Konstanst fizikai digipack formában:
Balogh Róbert https://www.facebook.com/
Zarubay Márk https://www.facebook.com/
Kritof Fehér https://www.facebook.com/
Kata Deutsch https://www.facebook.com/
Hortobágyi-Fekete Hajnal https://www.facebook.com/
GRATULÁLUNK mindenkinek és köszönjük, hogy játszottatok! Találkozunk a koncerteken!
-----------------------
2. Csatlakozom, megosztom3. 2013. nov. 6-án a Kultúrgyom oldalon csekkolom, én is nyertem-eKedves játékosaink! Megtörtént a sorsolás, íme megmutatjuk, kik azon szerencsések, akik a mi vendégeink a november 9-i kulturgyom.hu klubesten, vagyis az 5 db belépőt kapják:
Szerencsére Petra https://www.facebook.com/
János Csonka https://www.facebook.com/
Dóri Buzsáki https://www.facebook.com/
Tünde Kajári https://www.facebook.com/
Tari AnnaBoglárka https://www.facebook.com/
...és azt is megmutatjuk, ki az az 5 féjsz, akik hamarosan kezükbe kapják Zselenszky barátunk legújabb lemezét, a Konstanst fizikai digipack formában:
Balogh Róbert https://www.facebook.com/
Zarubay Márk https://www.facebook.com/
Kritof Fehér https://www.facebook.com/
Kata Deutsch https://www.facebook.com/
Hortobágyi-Fekete Hajnal https://www.facebook.com/
GRATULÁLUNK mindenkinek és köszönjük, hogy játszottatok! Találkozunk a koncerteken!
Szólj hozzá!
2013.08.28.
19:28
Írta: Bandita21
COHORTATIONIBUS DE MAATFIAM
CONSILIUM
#01.
#01.
Az világ eredete örökkévaló, teljes, végtelen, Élet, Világosság, Egy. Primordiális Logosz. Információ. Üresség, amely nem semmi, hanem teljesség. Ebből ered, árad ki a gondolat, a szándék, a jelentés, az ige, amely hanggá, a rezzenetlenből rezzenéssé alakul, hogy az a rezzenetlenből született rezgés megpendítse a teret, és végtelen egészként még végtelen sokfélévé is legyen. Egységében számossá is válik, teljességében részletekké is lesz. Az Eredeti Szellemi, anyagtalan, egész, teljes, világos, rezzenetlen, élő Egy az anyag rezgő káprázatába adja a minőségét, és ekkor megteremtődik annak hologram-változata. Azért van így, mert ami lehetséges, meg is lesz; a kibillenés visszabillenést hoz magával, az egyensúly állandó. Ez a hologram-világ még tartalmazza az eredete esszenciáját, de már csak hasonmás árnyképe annak. Ez nem minden; a hologram-világ ráadásul megszámlálhatatlan szilánkra tört. Ezek a szilánkok mindannyian az egész világ leképeződései, de valóságukra, eredetükre, az Egyre csak akkor ébredhetnek, ha Ők is tudatossá válnak Abban, és Az is tudatossá válik bennük. Amikor minden irányból, minden minőségből egyszerre történik eszmélés, a káprázat valósággá minősül.
A lét magva Élet, és Szellem, és Egy. Nem az anyag határoz, hanem a lélek, a rezzenetlen, az Információ, az eredet, amely létrehozza az elsődleges mezőket... azok a polaritás-fordítókat, és a fojtó szférákat... amelyek az első hangot fénnyé sűrítik, és kivetik magukból... és ekkor perdületet vesznek a hullámok, és részek... és tagolódnak... majd újból összegyűlnek, és megjelenik az első frekvencia... Sűrűsödnek a részek, és felizzik a többi, összes frekvencia is. Megjelennek a hálók, a hurkok, a virágok. Ekkor a világ túlcsordul, és a nagy világkehelyből kilövell az első világ, amellyel együtt megjelenik a tükre is a kehely alján. Így nyilvánul az első világ; és megjelenik az Egy szíve.
Ilyen kehely, és aztán hatvannégy szirmú kehely fel, és lefelé is minden csillag, bolygó, élőlény... és mindezek tükrei, és perdült tükrei is. Az emberben hét ilyen virágcsillag áll együtt egy képmássá, és ahogyan mindenben az Egy-szívhez fogható a szív, úgy minden szívben az Egyhez fogható a lélek-gyöngy. Ami kioltódhat: csakis az anyag... ám, a kérdésekre a válasz az, amely soha ki nem oltódhat: mindezekben a rezzenetlen.
Az enyészet elkerülhetetlen, elodázhatatlan, csak az választható meg, hogyan állunk meg benne, előtte. Az anyag természete az enyészet, az újraformálódás, hiszen az anyag csupán forrongó káprázat. Az evolúció az anyag számára leépülés, a lélek számára felépülés.
Az evolúció valójában szellemi magvú. Tegyük fel, hogy mégsem gyűlölünk, hanem szeretetté válunk; így nem az anyag fog magába sorvasztani minket, hanem mi szellemítjük át az anyagot. Csillag-kemence méhben törünk, kelünk, dagadunk, sülünk kenyérré - mondaná egy költő - és nagybetűvel Élő Lénnyé. A megnyilvánulatlan Primordiális Logosz így költi ki magát saját tojásából, és így kezdi énekelni dalait. A cél, hogy mindenhogyan legyen, és a születés fájdalmain túl vissza szellemüljön eredet-valóságává. Végül minden csillag Élő Lénnyé nemesül, és minden élőlény szellemmé finomodik. Akik testben akarnak túlélni, elbuknak. Egyetlen minőség él túl: az Üresség Teljessége a lényben. A vallások félút! Az abszolútumuk a kapu!
A Föld egy Anya, egy méh, és nem különben bölcső is. Sok faj indult innen, és jutott el a csillagokig. Számos emberiség otthona volt már ez a csodálatos bolygó, míg végre a hazánk lett, és utánunk is számos emberiség bölcsője lehet még. Voltak, akik eljutottak a csillagokig, a mennyig, és voltak, akik kihaltak.
Az ember útja ideális esetben az, hogy visszataláljon a valódi eredetéhez, Abba megébredjen, és ittléte során, közvetetten, be nem avatkozva, szelíden, gondoskodva, szeretettel, felmutatva, hagyományozva, örökítve a többi útjáró-lény fejlődéséhez érdemben hozzájáruljon.
Ideális esetben senki sem keseríti meg senki létezését, hanem tudatlanságból vallásba, abból hitbe, abból ismereti tudásra, abból tapasztalati bölcsességbe törekvők vagyunk, és bölcsességünkből adódó nagy szeretetünk alapján harmóniában töltjük a napjainkat.
Az ember útja ideális esetben az, hogy visszataláljon a valódi eredetéhez, Abba megébredjen, és ittléte során, közvetetten, be nem avatkozva, szelíden, gondoskodva, szeretettel, felmutatva, hagyományozva, örökítve a többi útjáró-lény fejlődéséhez érdemben hozzájáruljon.
Ideális esetben senki sem keseríti meg senki létezését, hanem tudatlanságból vallásba, abból hitbe, abból ismereti tudásra, abból tapasztalati bölcsességbe törekvők vagyunk, és bölcsességünkből adódó nagy szeretetünk alapján harmóniában töltjük a napjainkat.
Az ideális eset azonban eredet-közeli, így csak a kibillenés közvetlen pillanatában, és a visszabillenés közvetlen pillanatában eshet meg. Az Eredetben a káprázat visszaminősül a valóságába.
Nem ideális esetben a lét a tudatlanságból eredő vágyak, félelmek, tévedések illúzió-labirintusán vezet keresztül, és minden lény számára nehézségekkel, szenvedéssel jár.
A tudatlanság: szenvedés. Az orvosság a szenvedésre ugyanaz, amely orvosság a tudatlanságra. Az orvosság a tudatlanságra a bölcsességre emelkedés. A bölcsességben ott a Világosság. A Világosság szeretet, és a szeretet-lét a nehézségek közepette is Élet.
Aki létezik, nem feltétlenül Él. Aki Élet, az a halálban is örökkévaló, teljes, Világosság, és Egy. Aki tudatlan, ha létezik is halott; ám, aki ébredett, Ő, ha teste sincsen is Élet! Az ilyen, ha a káprázat hologram-szilánkjain lépdel is, lényege az eredeti Valóság. Abba helyeződve szemlél, létezik, gondoskodik, szeret, és abból merít, amikor adakozik, árad.
Nem ideális esetben a lét a tudatlanságból eredő vágyak, félelmek, tévedések illúzió-labirintusán vezet keresztül, és minden lény számára nehézségekkel, szenvedéssel jár.
A tudatlanság: szenvedés. Az orvosság a szenvedésre ugyanaz, amely orvosság a tudatlanságra. Az orvosság a tudatlanságra a bölcsességre emelkedés. A bölcsességben ott a Világosság. A Világosság szeretet, és a szeretet-lét a nehézségek közepette is Élet.
Aki létezik, nem feltétlenül Él. Aki Élet, az a halálban is örökkévaló, teljes, Világosság, és Egy. Aki tudatlan, ha létezik is halott; ám, aki ébredett, Ő, ha teste sincsen is Élet! Az ilyen, ha a káprázat hologram-szilánkjain lépdel is, lényege az eredeti Valóság. Abba helyeződve szemlél, létezik, gondoskodik, szeret, és abból merít, amikor adakozik, árad.
Az emberiségek általában az Egyből születnek szabadon a létbe, hogy csodát élhessenek meg, hogy kitöltsék, és betöltsék, amit csak akarnak, tudnak, szeretnének. Az Egy teljességéből kihullnak a kettővilágának is nevezhető hologram-, és frekvencia-multiverzum ridegségébe, amelyet megismerve, bejárva, megélve egy új, három-szférává a bölcsességgé minősülve ébredhetnek vissza ismételten valódi önmagukká: Eggyé. 1>2>3>1 – és nincs mondatvég.
Vannak azonban más lények is a mi érzékszerveinkkel érezhetetlen szférákban, és az érezhetőkben egyaránt. Ezek nem mindegyike bölcs, és jó szándékú fajzat. Az Egy állapotában tudatosan jelen lévők szelídek, szeretet-teljesek, teljes éberségűek, és szellemben, lélekben, énekben, testben egyaránt jelen lehetnek. Akik azonban az abszolút Egyben nem éberek, a hologram-multiverzum frekvencia-szirmainak káprázatába feledkezve léteznek, és a tompult-éberségűek őrületében keringenek. Létről-létre, testből testbe, világról világra evickélnek, valamint tudatlanságukból eredő vágyaik, félelmeik következményeként szenvednek, és szenvedtetnek. Ezek, a káprázatba beleőrült lények megnehezítik a maguk, és egymás létezését.
Vannak azonban más lények is a mi érzékszerveinkkel érezhetetlen szférákban, és az érezhetőkben egyaránt. Ezek nem mindegyike bölcs, és jó szándékú fajzat. Az Egy állapotában tudatosan jelen lévők szelídek, szeretet-teljesek, teljes éberségűek, és szellemben, lélekben, énekben, testben egyaránt jelen lehetnek. Akik azonban az abszolút Egyben nem éberek, a hologram-multiverzum frekvencia-szirmainak káprázatába feledkezve léteznek, és a tompult-éberségűek őrületében keringenek. Létről-létre, testből testbe, világról világra evickélnek, valamint tudatlanságukból eredő vágyaik, félelmeik következményeként szenvednek, és szenvedtetnek. Ezek, a káprázatba beleőrült lények megnehezítik a maguk, és egymás létezését.
Az Egy önmagában az abszolút jó. Minden közvetlen kivetülése közvetlen jóság. A teremtésnek nevezett közvetlen kivetülés közvetlen jóság, mert eredete az abszolút jó, az Egy. Az Egyből árad, az Egyből terem.
A teremtésnek nevezett közvetlen kivetülés veleje, magva, bensője maga az eredet Egy. Ám, a teremtés közvetlen kivetülése sűrűsödik, tagozódik, számosodik, fajul. Számtalan szilánkjában is ott leledzik a teljes kép, és eme teljes kép alapján a valóságára ébredhet a lélek.
Nincs romlás mindaddig, amíg éberség van. Lehetséges, hogy az Eredetből származó lélek a legsűrűbb, legmélyebb, legnehezebb, legsötétebb világ szilánkjaként sem merül őrületbe. Így annak nem csupán legbensőjében, elfeledve, elaludva, megtagadva vegetál az elsődleges valóság képmása, hanem éberen, fényességgel, bölcsességgel, szeretettel. Azonban, amelyik lélek az őrületbe feledkezik, abban csupán a legbensőjében, elfeledve, elaludva, megtagadva vegetál az elsődleges valóság képmása, s így semmit sem lát, tud, ért a valóságból. Vágyakozik, fél, szenved, szenvedtet.
Az őrületből valósággá teljesedés a kibillentség helyreállása, az abszolútummá minősülés mozzanata, amelyet Eggyé ébredésként említhetünk.
Ez a mozzanat hosszú út, rengeteg tapasztalat következményeként, de villanásszerűen következik be. Léttapasztalatok, megélések, felismerések vezetnek el addig az eszmélés-mértékig, amely már magával hozza a villanásszerű megvilágosodást, megébredést.
Közvetett út: ha félelmek, vágyak, szenvedések, örömök húznak-vonnak, tolnak, kergetnek, csalnak, vezetnek el egy lényt a megébredéséig.
Közvetlen út: ha az őrületben elveszett lény szándékosan keresi a teljes képet, fogadja az útmutatást, tesz szert bölcsességre, és szándékosan minősíti magát bölcsességben, szeretetben Világossággá, és valósággá.
Őrületből vallásba, vallásból hitbe, hitből ismeretbe, abból megélt tapasztalati tudásra, abból bölcsességre, abból szeretetben azonosulásra, abból valóságra teljesedik.
Az Egy Eredet az igén, a fényen, a frekvenciák mindegyikén, a hologram-multiverzum összes részletében Önmaga, amennyiben Egy Önvalója teljes valóságából kitekintve szemléli a részleteit. Ám, mihelyt a részleteibe szakadt Egy-szikraként, lélek-gyöngyként szemlél, azonnal feledésben, káoszban, őrületben reked, és megfeledkezik igazi valóságáról. Mintha az Egyről hologram készülne, és azt kezdené hinni, hogy a hologram a valódi… sőt, ekkor a hordozó tárgy millió darabra törne, és mindegyikben azt hinné az ott rekedt képmás, hogy az ő szilánk-világa az egyedüli, és az igazi, valamint kizárólag ő az egyetlen én. Ez az én a képmás.
Megmarad azonban az eredeti, abszolút Egy, akitől a hologram származtatható. Ő, az Abszolútum, az Első, az Egy, a Világosság, az Élet, az Információ, a Teljesség-üresség, a Szellem, az Összesség, a Végtelen, az Örökkévaló, az Egész. Kitölti, betölti a rezzenetlent, hisz Ő maga a rezzenetlen. Kitölti, betölti, tartalmazza is a rezgő szférákat, hiszen belőle származik minden rezgés, minden anyag is, és az összes lényben a legbenső lélek-gyöngy is.
A teremtésnek nevezett közvetlen kivetülés veleje, magva, bensője maga az eredet Egy. Ám, a teremtés közvetlen kivetülése sűrűsödik, tagozódik, számosodik, fajul. Számtalan szilánkjában is ott leledzik a teljes kép, és eme teljes kép alapján a valóságára ébredhet a lélek.
Nincs romlás mindaddig, amíg éberség van. Lehetséges, hogy az Eredetből származó lélek a legsűrűbb, legmélyebb, legnehezebb, legsötétebb világ szilánkjaként sem merül őrületbe. Így annak nem csupán legbensőjében, elfeledve, elaludva, megtagadva vegetál az elsődleges valóság képmása, hanem éberen, fényességgel, bölcsességgel, szeretettel. Azonban, amelyik lélek az őrületbe feledkezik, abban csupán a legbensőjében, elfeledve, elaludva, megtagadva vegetál az elsődleges valóság képmása, s így semmit sem lát, tud, ért a valóságból. Vágyakozik, fél, szenved, szenvedtet.
Az őrületből valósággá teljesedés a kibillentség helyreállása, az abszolútummá minősülés mozzanata, amelyet Eggyé ébredésként említhetünk.
Ez a mozzanat hosszú út, rengeteg tapasztalat következményeként, de villanásszerűen következik be. Léttapasztalatok, megélések, felismerések vezetnek el addig az eszmélés-mértékig, amely már magával hozza a villanásszerű megvilágosodást, megébredést.
Közvetett út: ha félelmek, vágyak, szenvedések, örömök húznak-vonnak, tolnak, kergetnek, csalnak, vezetnek el egy lényt a megébredéséig.
Közvetlen út: ha az őrületben elveszett lény szándékosan keresi a teljes képet, fogadja az útmutatást, tesz szert bölcsességre, és szándékosan minősíti magát bölcsességben, szeretetben Világossággá, és valósággá.
Őrületből vallásba, vallásból hitbe, hitből ismeretbe, abból megélt tapasztalati tudásra, abból bölcsességre, abból szeretetben azonosulásra, abból valóságra teljesedik.
Az Egy Eredet az igén, a fényen, a frekvenciák mindegyikén, a hologram-multiverzum összes részletében Önmaga, amennyiben Egy Önvalója teljes valóságából kitekintve szemléli a részleteit. Ám, mihelyt a részleteibe szakadt Egy-szikraként, lélek-gyöngyként szemlél, azonnal feledésben, káoszban, őrületben reked, és megfeledkezik igazi valóságáról. Mintha az Egyről hologram készülne, és azt kezdené hinni, hogy a hologram a valódi… sőt, ekkor a hordozó tárgy millió darabra törne, és mindegyikben azt hinné az ott rekedt képmás, hogy az ő szilánk-világa az egyedüli, és az igazi, valamint kizárólag ő az egyetlen én. Ez az én a képmás.
Megmarad azonban az eredeti, abszolút Egy, akitől a hologram származtatható. Ő, az Abszolútum, az Első, az Egy, a Világosság, az Élet, az Információ, a Teljesség-üresség, a Szellem, az Összesség, a Végtelen, az Örökkévaló, az Egész. Kitölti, betölti a rezzenetlent, hisz Ő maga a rezzenetlen. Kitölti, betölti, tartalmazza is a rezgő szférákat, hiszen belőle származik minden rezgés, minden anyag is, és az összes lényben a legbenső lélek-gyöngy is.
Az Egyből közvetlenül leszármazott lények, a közvetett leszármazott lények, a sokadlagos közvetett, fajult lények, az őrületben a közvetettek által teremtett lények sokadalmában az elveszett lélek-gyöngyök az eredetükbe visszaeszmélés útjain sodródnak, kavarognak. Ebben a sokadalomban megpróbáló minden lény, amely az őrületbe feledkezve cselekszik, és gondoskodó-segítő minden lény, amely bölcsességben, szeretetben nyilvánul meg.
Ezek a lények szervezik, adják, rendezik a multiverzum, a világok, bolygók, bugyrok, szilánkok történelmét; és a lélek-gyöngyök egyenkénti, személyes ébredés-történetét. Próbatevők, próbatételek, próbaállók, bukások, emelkedések.
Az út, nem távolság, hanem minőségemelkedés. A cél nem egy hely, hanem az Egy-minőség abszolút valósága.
Az út, nem távolság, hanem minőségemelkedés. A cél nem egy hely, hanem az Egy-minőség abszolút valósága.
A lélekgyöngy, amely az embernél a szívben él az Egyből származott el. Az ember, így az Egy képmása. Ha az ember ráeszmél a képmásságára, megéli a teremtést, a teremtettséget, és a teremtőséget, valamint képmásságát bölcsességben, szeretetben a valóságával azonosságra váltja, a lelke gyöngye felszabadul, és szabadságában az Egy eredetébe helyeződve szemlél.
Ekkor megeső lélekkel a többi lénnyel együtt érez, és önmegváltását követően azok önmegváltásához gondoskodón odafordul.
Ekkor megeső lélekkel a többi lénnyel együtt érez, és önmegváltását követően azok önmegváltásához gondoskodón odafordul.
Az őrületből, a korrupcióból az alapállapot valóságába visszaeszmélni, megébredni: ez az önmegváltás.
Az önmegváltást követően testben is megmaradni, és gondoskodón mások önmegváltásában be nem avatkozón segédkezni: ez a nagy megváltáshoz társulás.
Az Egy valósága élteti, táplálja az őrület világaiban rekedt elszármazottait, és haza várja, segíti azokat: ez a nagy megváltás.
Ideális esetben az Egyből messze elszármazott képmás-lények az őrület hologram-multiverzumának bugyraiból az előbb felvázolt megváltódás-folyamat során érinthetetlenségben, töretlenül, folyamatos eszméletüknél jutnának vissza az Egy valóságba. Azonban a létezés világai oly mértékben tagozódtak, korrumpálódtak, és az őrület kavalkádja annyira sokrétűvé fajult, hogy az eszméletüket veszített képmás-lények korántsem az ideális úton mennek végig a visszaeszmélésig vezető útjukon.
Fentebb említettük az őrületükben ártó, gátló, szenvedő-szenvedtető, félő, vágyakozó lényeket. Nevezzük ezeket pártatlanul: megpróbálóknak!
A megpróbálók az életellenes hatalmak, vagy az életellenes hatalmakkal cinkos lények.
Az ősidőkből fennmaradt meseanyag tartalma nem is annyira áll messze a valóságtól. Mondhatnánk: a mesék igazak. A tündérmesének tekintett jelképrendszer azért jött létre, hogy azt mondhassuk: „angyalok, ördögök, démonok, tündérek, manók, koboldok, óriások, törpék, boszorkányok, varázslók, próféták” és ne kelljen megbántanunk az elbeszéléseinkben nevükön nevezve semely teremtményt, személyt, vagy népet. Azért kezdtük el ezt a virágnyelvet alkalmazni, hogy senkit ne bántsunk meg, ne mutogassunk ujjal, ne avatkozzunk be, hanem mindenki saját lelkiismeretére, értelmi érettségére bízzuk a felismerést. A gondoskodók célja nem a vád képviselete, hanem a gyógyulásra segítés.
Drukkolunk Neked, Emberiség!
Az önmegváltást követően testben is megmaradni, és gondoskodón mások önmegváltásában be nem avatkozón segédkezni: ez a nagy megváltáshoz társulás.
Az Egy valósága élteti, táplálja az őrület világaiban rekedt elszármazottait, és haza várja, segíti azokat: ez a nagy megváltás.
Ideális esetben az Egyből messze elszármazott képmás-lények az őrület hologram-multiverzumának bugyraiból az előbb felvázolt megváltódás-folyamat során érinthetetlenségben, töretlenül, folyamatos eszméletüknél jutnának vissza az Egy valóságba. Azonban a létezés világai oly mértékben tagozódtak, korrumpálódtak, és az őrület kavalkádja annyira sokrétűvé fajult, hogy az eszméletüket veszített képmás-lények korántsem az ideális úton mennek végig a visszaeszmélésig vezető útjukon.
Fentebb említettük az őrületükben ártó, gátló, szenvedő-szenvedtető, félő, vágyakozó lényeket. Nevezzük ezeket pártatlanul: megpróbálóknak!
A megpróbálók az életellenes hatalmak, vagy az életellenes hatalmakkal cinkos lények.
Az ősidőkből fennmaradt meseanyag tartalma nem is annyira áll messze a valóságtól. Mondhatnánk: a mesék igazak. A tündérmesének tekintett jelképrendszer azért jött létre, hogy azt mondhassuk: „angyalok, ördögök, démonok, tündérek, manók, koboldok, óriások, törpék, boszorkányok, varázslók, próféták” és ne kelljen megbántanunk az elbeszéléseinkben nevükön nevezve semely teremtményt, személyt, vagy népet. Azért kezdtük el ezt a virágnyelvet alkalmazni, hogy senkit ne bántsunk meg, ne mutogassunk ujjal, ne avatkozzunk be, hanem mindenki saját lelkiismeretére, értelmi érettségére bízzuk a felismerést. A gondoskodók célja nem a vád képviselete, hanem a gyógyulásra segítés.
Drukkolunk Neked, Emberiség!
Élj egészségben, békében, szeretetben, boldogan, és légy bölccsé, hogy megvilágosodj!
Tisztelünk minden Istenséget, minden prófétát... de szeretetünk az Egy.
Tiszteljük a teremtőket, a sleveket, az Archonokat, az ördögöket, az angyalokat, a tündéreket is... de szeretetünk az Egy.
Tiszteljük a lényeket, a létet, a halált... de szeretetünk az Élet.
Tiszteljük a fényt, de szeretetünk a Világosság.
Tiszteljük a szavakat, de szeretetünk a jelentés.
Tiszteljük a vallásokat, de szeretetünk a valóság.
Hit millió van, de a Valóság Egy.
Bármilyen borzalom derüljön is ki a történelemről, Ti csak a bennetek élő lélekbe helyeződve szemlélődjetek, és tekintsetek annak legvégső eredetére, Aki Az Egy!
Akárhányad rendű közvetetten teremtettek is legyetek, Ti csak a bennetek élő lélekbe helyeződve szemlélődjetek, és tekintsetek annak legvégső eredetére, Aki Az Egy!
Akárhányad rendű közvetetten teremtettek is legyetek, Ti csak a bennetek élő lélekbe helyeződve szemlélődjetek, és tekintsetek annak legvégső eredetére, Aki Az Egy!
Az Egyből van a lélek a legkisebben, legutolsóban is, a teremtőkben, és a sokadrangú teremtettekben is… és soha sem a körülmények számítanak, hanem csakis az ezzel a lélekkel való azonosság meglelése, megtartása, és az ebből jó szándékkal, szeretettel kitekintő szemlélődés.
Az Egyből van a lélek a legkisebben, legutolsóban is, a teremtőkben, és a sokadrangú teremtettekben is… akármilyen tekervényessé, torzzá gondolták is saját képmásukat az eredeti Egy valóságához képest.
Ha a legnagyobb kavalkádban, őrületben, reménytelenségben is vagytok kénytelenek evickélni, Ti legyetek keresők, bölcsességre törekvők, jóra tekintők, szeretetteliek, akik magukat a Világosság, az Élet, a szeretet, a bölcsesség, az eredeti Egy közvetlen családjához tartoztatják!
Merengjetek, és gondoljátok milliószor magatokban, hogy az Egyhez tartozók vagytok; hiszen az őrület-kavalkád mást fog rátok olvasni, és rátok kiáltani!
Az Egyből van a lélek a legkisebben, legutolsóban is, a teremtőkben, és a sokadrangú teremtettekben is… akármilyen tekervényessé, torzzá gondolták is saját képmásukat az eredeti Egy valóságához képest.
Ha a legnagyobb kavalkádban, őrületben, reménytelenségben is vagytok kénytelenek evickélni, Ti legyetek keresők, bölcsességre törekvők, jóra tekintők, szeretetteliek, akik magukat a Világosság, az Élet, a szeretet, a bölcsesség, az eredeti Egy közvetlen családjához tartoztatják!
Merengjetek, és gondoljátok milliószor magatokban, hogy az Egyhez tartozók vagytok; hiszen az őrület-kavalkád mást fog rátok olvasni, és rátok kiáltani!
Ha nehéz korszak következik is, Ti legyetek jók! Minden bátorságnál nagyobb bátorság, ha jók maradtok! Minden hőstettnél nagyobb hőstett a sötétségben világolni! Minden hadműveletnél nagyobb dicsőség szeretni. Mindegy, hogy az őrület-sokadalom minek tart benneteket; az a lényeg, hogy Ti hová akartok tartozni!
A multiverzum-virág, és népeinek történelme mindezek tükrében csupán az ébredők vesszőfutása az őrület-lények frekvencia-szirmain, szféráin át.
A Föld, és az emberiségek történelme mindezek tükrében csupán az ébredők vesszőfutása az őrület-lények bolygóján. A tudatosan megpróbáló-lények, a tompaságuk okán önkéntelenül megpróbáló-lények szenvedése, és általuk a próbaálló-lények szenvedésének története. Vannak, akik el sem veszítették valóságukat.
Vannak, akik igyekeznek megtartani a valóságukat, de elveszítik azt, és alámerülnek a feledésbe.
Vannak, akik a feledésben tobzódnak, félnek, vágyakoznak, szenvednek, szenvedtetnek, és körbe-körbe kavarognak, ám nem eszmélnek fel a valóságra.
Vannak, akik a feledésben tobzódnak, félnek, vágyakoznak, szenvednek, szenvedtetnek, és körbe-körbe kavarognak, de a létezés próbatételei keresőkké emelik őket, és elindulnak a valósággá ébredésük útján.
Vannak, akik elindulnak az ébredésük útján, de csak a vallásig jutnak, és akik a hitig jutnak, majd, akik az ismereti tudásig jutnak, aztán, akik a megéléseik alapján a bölcsességbe emelkednek, és akik bölcsességükből eredően szeretetben sikeresen azonossá ébrednek a valósággal.
Vannak, akik azonossá lényegülnek a valósággal, és visszateljesednek az Egybe.
Vannak, akik az Egy valóságba lényegülten fény-lényekként a forgatagban maradnak, és önmegváltásukat követően megeső szívvel adni kezdik magukat a nagy megváltáshoz.
Vannak, akik az Egy valóságba lényegülten, de járólényekként is a forgatagban maradnak, és önmegváltásukat követően megeső szívvel adni kezdik magukat a nagy megváltáshoz.
Legyenek bár a leghatalmasabbak, a legelesettebbek, a legalantasabbak, Istenségek, angyalok, ördögök, démonok, tündérek, szörnyetegek, termettek, teremtettek, gépkezelők, vagy éppen gépek… mindannyian ennek az elveszés-megkerülési, elszunnyadás-megébredési létkáosznak a részesei.
Mint a forgószél tölcsérében keringő törmelék…
Az Egy abszolút nyugalma, teljes szélcsendje körül száguldó forgatag vagyunk, és fürkésszük miben áll a törmelék, a forgás, a tölcsér, és középen az üresség… a csend.
Maatfias - amicus albus
#02.
Az Egynek Egy a törvénye. A közvetlen elszármazásnak három a törvénye. A közvetett, de ön-azonos elszármazásnak hét a törvénye. A közvetett, képmás-elszármazásnak tizenkettő, huszonnégy, harminckettő, hatvannégy, hetvenkettő, és így tovább. Minél távolabbi az elszármazás, és minél kisebb az éberségi szint annál több törvény munkál, és kevesebb valóság. Minél közelebbi éberségű a lélek az eredeti Egyhez, annál kevesebb a törvénye, és több a valósága.
Az emberek az Egy törvényét nullának, a három törvényt 3,1415926535-nek érzékelik. Ez az abszolút törvénytől elmozdulás arányszáma. A mi univerzumunk szerkezeti térképe pedig a következő frekvencia-gerjesztett arányok alapján szerveződik: semmi sem matematika; minden arány-geometria. Mihelyt kivetül az eredeti a teremtődésben a teremtettbe, azonnal képmássá torzul, és a tökéletlenséggel tökéletes rendszer szerint rendeződő anyagba osztódik szét. 1,618033 a torzulási arány.
(1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89 144 233 377 stb. Az 5 és a 3 aránya majdnem 1,618, a 8/5 jobban közelíti, a 13/8 még jobban. A 21/13 az 1,615384615384620, a 34/21 az 1,619047619047620, az 55/34 az 1,617647058823530, a 89/55 az 1,618181818181820, a 144/89 az 1,617977528089890, a 233/144 az 1,618055555555560, stb.!)
Egy lénynek ezen arányok közt kell mozognia és a 3,14-es törvényeltorzulási arányt kell áthidalnia a visszaminősüléshez. Így van az arányokkal, a világok teremtését, a lelki-szellemi folyamatokat pedig fentebb jellemeztük.
A világok működése: kis körök, nagy körök, pontok, egy pont – ezek a szirom-részuniverzumok elsődleges sodrai – és bármiben, bárhonnan az Abszolútum Egy.
Az emberek az Egy törvényét nullának, a három törvényt 3,1415926535-nek érzékelik. Ez az abszolút törvénytől elmozdulás arányszáma. A mi univerzumunk szerkezeti térképe pedig a következő frekvencia-gerjesztett arányok alapján szerveződik: semmi sem matematika; minden arány-geometria. Mihelyt kivetül az eredeti a teremtődésben a teremtettbe, azonnal képmássá torzul, és a tökéletlenséggel tökéletes rendszer szerint rendeződő anyagba osztódik szét. 1,618033 a torzulási arány.
(1 1 2 3 5 8 13 21 34 55 89 144 233 377 stb. Az 5 és a 3 aránya majdnem 1,618, a 8/5 jobban közelíti, a 13/8 még jobban. A 21/13 az 1,615384615384620, a 34/21 az 1,619047619047620, az 55/34 az 1,617647058823530, a 89/55 az 1,618181818181820, a 144/89 az 1,617977528089890, a 233/144 az 1,618055555555560, stb.!)
Egy lénynek ezen arányok közt kell mozognia és a 3,14-es törvényeltorzulási arányt kell áthidalnia a visszaminősüléshez. Így van az arányokkal, a világok teremtését, a lelki-szellemi folyamatokat pedig fentebb jellemeztük.
A világok működése: kis körök, nagy körök, pontok, egy pont – ezek a szirom-részuniverzumok elsődleges sodrai – és bármiben, bárhonnan az Abszolútum Egy.
A kivetült, elszármazott, és a teremtett univerzumok anyagvilágainak történelme nem más, mint az emelkedő keresők vesszőfutása a gátló megpróbálók sokadalmában.
Olyan ez mint egy aberrált csapatjáték: a maroknyi lelket számláló, Sötétföldére ledobott, világos mezű csapatnak az a dolga, hogy átrohanjon sokmilliárd sötétmezű között, és fehér mezét megtartva átjusson, eljusson egészen vissza a szülő országáig. Vámpírvilágon gázolnak keresztül. Felosztás, megosztás, vérszívás, szipolyozás, ámítás, adó, sáp, kamat, ölés, irtás, csalás, lopás, ártás, hazugság, csábítás, és ármány mindenütt. Amíg csak egy is maradt, áll, és halad a világosakból, a sötéteknek is esélyük van a felemelkedésre. Az utolsó világos vége a sötétek vége is.
Az anyagvilágok társadalmi szerveződéseinek minősége, ébredettség-színvonala attól függ, hogy az adott társadalomban az ébredettek, vagy a gátlók-e a dominánsak a társadalom szervezésében. Amely korszakban az ébredettek a dominánsak, aranykorról beszélhetünk. Ám, mivel az univerzum, és a Föld is szülő, tanító, nevelő természetű, minduntalan szüli, tanítja, neveli az emberiségeket, ezért sosem marad meg az aranykorokban, hanem a hanyatlás, és virágzás köreit járja, és járatja be a neveltjeivel.
Ha a saját történelmünkre tekintünk, láthatjuk, hogyan vették át a gátló-megpróbálók az ébredettektől a társadalom szervezése fölötti uralmat; s ezzel hogyan hanyatlott a bolygó történelme az aranykorból a sötétség, szenvedés, tompultság, betegség, és halál korszakába.
Kiindulópont az előző iskolások bukása, és a jól vizsgázók újabb osztályba lépése. Aranykor, hanyatlás, mélypont, vizsga, újabb aranykor… és így tovább; mert az iskolát, ugye, nem átfesteni, vagy átépíteni, esetleg lerombolni kell, hanem sikeresen elvégezni.
Olyan ez mint egy aberrált csapatjáték: a maroknyi lelket számláló, Sötétföldére ledobott, világos mezű csapatnak az a dolga, hogy átrohanjon sokmilliárd sötétmezű között, és fehér mezét megtartva átjusson, eljusson egészen vissza a szülő országáig. Vámpírvilágon gázolnak keresztül. Felosztás, megosztás, vérszívás, szipolyozás, ámítás, adó, sáp, kamat, ölés, irtás, csalás, lopás, ártás, hazugság, csábítás, és ármány mindenütt. Amíg csak egy is maradt, áll, és halad a világosakból, a sötéteknek is esélyük van a felemelkedésre. Az utolsó világos vége a sötétek vége is.
Az anyagvilágok társadalmi szerveződéseinek minősége, ébredettség-színvonala attól függ, hogy az adott társadalomban az ébredettek, vagy a gátlók-e a dominánsak a társadalom szervezésében. Amely korszakban az ébredettek a dominánsak, aranykorról beszélhetünk. Ám, mivel az univerzum, és a Föld is szülő, tanító, nevelő természetű, minduntalan szüli, tanítja, neveli az emberiségeket, ezért sosem marad meg az aranykorokban, hanem a hanyatlás, és virágzás köreit járja, és járatja be a neveltjeivel.
Ha a saját történelmünkre tekintünk, láthatjuk, hogyan vették át a gátló-megpróbálók az ébredettektől a társadalom szervezése fölötti uralmat; s ezzel hogyan hanyatlott a bolygó történelme az aranykorból a sötétség, szenvedés, tompultság, betegség, és halál korszakába.
Kiindulópont az előző iskolások bukása, és a jól vizsgázók újabb osztályba lépése. Aranykor, hanyatlás, mélypont, vizsga, újabb aranykor… és így tovább; mert az iskolát, ugye, nem átfesteni, vagy átépíteni, esetleg lerombolni kell, hanem sikeresen elvégezni.
Az épp kirepülők korában egyértelmű a legkisebbek számára is: világosság, bölcsesség, szeretet, szerelem, Élet a közéletben is, és a szellemi életben is.
Az első nézetkülönbségek korában már szükséges az első alapletétel: már nem egyértelmű az erény az eltévelyedettek számára… már intézmény, törvény, király, pecsét kell. A rossz modell: szívesség helyett kölcsön. A másikért élés helyett a másikból élni. Amit adtál, visszakérni, sőt, kamatot várni. A helyes modell ez volna: szívesség adás-fogadás. Amit adunk, add tovább, és ne vissza! Megszületnek a tízparancsolatok.
A rossz kor beköszöntével a valóságot, erényt nem értők, nem fogadók, nem élők, és ebből adódóan gonoszkodók távoltartására is szükség van. Egyfajta örökítő helyőrség létrehozása, s az a körüli védőmezsgye kialakítása, a körbefertőtlenítés a feladat. Mintha az erény szigetét kellene mindenáron fenntartani az erénytelenség betörései ellenében. Állampolgár az lehet, aki erényben megtartotta magát, vagy abban felzárkózott.
A rossz kor eleje, és tetőzése között az erény szigetének lakossága a saját szükségletein túl mások táplálásáért is gyűjt. Nem magának, hanem mindenkinek. Tudja, hogy amit elraktároz, azt más, akár a szigeten kívülről származó éhezők, szomjazók, szűkölködők élik majd fel. Tudja, hogy az erénysziget végső ostroma, és bukása egyszer megtörténik majd. Tudja, hogy alászállás következik. A király házasodik, kiházasít, ajándékoz, szelídít, gondoskodik, és emeli, emeli, emeli az ellene támadtak minőségét. Sosem támad, de ha kell, megvédi népét. Lovagkirály. Nem nézi, hogy a kárhozatot vállalja a népéért… csak a népének mennyország juthasson.
Aztán a végidő-király ideje is eljön. Ő az erénysziget népe alászállásának gondos lebonyolítója. Természetesen elviseli, hogy mindenki utálni fogja, és senki sem fogja megérteni… egy újabb aranykor felsejléséig. A világ őrületének betörése elkerülhetetlen. El kell intéznie, hogy az aranykor erénye, bölcsessége a betöréssel se vesszen el. Az utolsónak látszó pillanatban a legtöbb, amit tehet, hogy a hirtelen, teljes pusztulást átváltoztatja párszáz évnyi vendéglátássá. Így, mire eljön a ténylegesen legutolsó erényes nap, a színfalak mögött, a hátsó kertekben, az altemplomokban, a titkos kamrácskákban, a költészetben, a mesék sorai között, a tárgyak jelképeiben, a leányági leszármazottakban, a szent szövegekben fehérló-lépésben készen is áll az átörökítésre a halál korszakán átmentendő üzenet-csomag.
A nagy vendéglátás királyai már nem határoznak. Atomról atomra fecsérelik el a maradványokat.
Ekkor viszont csodának kell történnie, hiszen a sötétség előtt még felfénylik egyszer az Egy Világossága: megjelenik egy rövid lét erejéig a reményadó király.
Ő az, aki népek fölötti gyászbeszédében háromnapnyi tetszhalálról, és majdani feltámadásról beszél. Ő az, aki olyan erővel fénylik fel a vég előtt, hogy arra a fényességre emlékezve minden kereső, és ébredni akaró át tudja vészelni a sötétség korát… és amely fényességből táplálkozva el tudja hozni az újabb hajnalt.
A legsötétebb korszakról szükségtelen beszélnünk. Elég körültekintenünk.
A minta ismétlődik. A személyes körök, a családi, a társadalmi, a bolygóközi, a csillagvilágok nagy, és legnagyobb körei is épp így működnek. Kivetülés, visszatalálás. Megőrzés, elveszítés, elveszés, meglelés, megkerülés. Hanyatlás, majd tanítók, próféták, királyok, gyógyítók, költők, bölcsek… és virágzás. Minden minőség adott. Ördög az ördögben, ördög az emberben, angyal az emberben, angyal az angyalban… minden az Egyben, és Egy mindenben.
Az Egy Világosság felöltő-köpönyegére embert rajzol a Nap árnyéka. Gyönyörködik.
Maatfias - amicus albus
Aztán a végidő-király ideje is eljön. Ő az erénysziget népe alászállásának gondos lebonyolítója. Természetesen elviseli, hogy mindenki utálni fogja, és senki sem fogja megérteni… egy újabb aranykor felsejléséig. A világ őrületének betörése elkerülhetetlen. El kell intéznie, hogy az aranykor erénye, bölcsessége a betöréssel se vesszen el. Az utolsónak látszó pillanatban a legtöbb, amit tehet, hogy a hirtelen, teljes pusztulást átváltoztatja párszáz évnyi vendéglátássá. Így, mire eljön a ténylegesen legutolsó erényes nap, a színfalak mögött, a hátsó kertekben, az altemplomokban, a titkos kamrácskákban, a költészetben, a mesék sorai között, a tárgyak jelképeiben, a leányági leszármazottakban, a szent szövegekben fehérló-lépésben készen is áll az átörökítésre a halál korszakán átmentendő üzenet-csomag.
A nagy vendéglátás királyai már nem határoznak. Atomról atomra fecsérelik el a maradványokat.
Ekkor viszont csodának kell történnie, hiszen a sötétség előtt még felfénylik egyszer az Egy Világossága: megjelenik egy rövid lét erejéig a reményadó király.
Ő az, aki népek fölötti gyászbeszédében háromnapnyi tetszhalálról, és majdani feltámadásról beszél. Ő az, aki olyan erővel fénylik fel a vég előtt, hogy arra a fényességre emlékezve minden kereső, és ébredni akaró át tudja vészelni a sötétség korát… és amely fényességből táplálkozva el tudja hozni az újabb hajnalt.
A legsötétebb korszakról szükségtelen beszélnünk. Elég körültekintenünk.
A minta ismétlődik. A személyes körök, a családi, a társadalmi, a bolygóközi, a csillagvilágok nagy, és legnagyobb körei is épp így működnek. Kivetülés, visszatalálás. Megőrzés, elveszítés, elveszés, meglelés, megkerülés. Hanyatlás, majd tanítók, próféták, királyok, gyógyítók, költők, bölcsek… és virágzás. Minden minőség adott. Ördög az ördögben, ördög az emberben, angyal az emberben, angyal az angyalban… minden az Egyben, és Egy mindenben.
Az Egy Világosság felöltő-köpönyegére embert rajzol a Nap árnyéka. Gyönyörködik.
Maatfias - amicus albus
Forrás: zselenszky.blogspot.com
--------------------------------------------------------
COHORTATIONIBUS DE MAATFIAM
Maatfias - amicus albus
A sententia vonaton íródott, ezért ronda. A mondandóját sem köszöni meg pár évig... csak sok milliárdból 3.
Ha lesz egy elvetemült, aki begépeli, a szerző ajándékkal illeti érte.
Forrás: http://zselenszky.blogspot.com
A sententia vonaton íródott, ezért ronda. A mondandóját sem köszöni meg pár évig... csak sok milliárdból 3.
Ha lesz egy elvetemült, aki begépeli, a szerző ajándékkal illeti érte.
Forrás: http://zselenszky.blogspot.com
Szólj hozzá!
2013.08.13.
20:53
Írta: Bandita21
EZ A KETTŐ FONTOS VAN MÁRA
18:34
X. Y.
tudod, bajtárs vagy és barát.neked mondom, pedig te éled, mi éljük. de ezek kérdések igazából tapasztalatokon megfogalmazva. kipróbáltam dörögdön kérdéseket tettem fel, vagy épp csak csendben voltam. ha a mihez adom magam ítéltetek meg se kell szólalni, ezek a gyönyörű emberek is valahogy dacosak lesznek lekezelőek. ez nem sértődöttség vagy ilyesmi, nem változik bennem semmi senki felé, kísérlet. eltanultam már hogyan kell zárni önállónak lenni, olyan érzülettel leülni, beszélgetni, hallgatni, és jéé egyből jók a visszajelzések. értenek ölelnek, csak épp én belül kivontam magam akkor. két lehetséges dologra jutottam amit nem volt már idő megélni.
18:35
X. Y.
az egyik az, hogy még a szelíd emberek is taposnak azon, ami van, és kérik azt ami nincs. és akkor még mélyebben értem a téged ért ítéleteket is, meg azt, hogy sokszor miért olyan nehéz elkezdened a koncertet.
mert persze az emberben tényleg nem változik semmi, szeret, és marad nyílt szívmátéttel kiszolgáltatva.
18:36
Maatfias
a lényeg, hogy mindig elkezdjük azt a koncertet:)
18:37
X. Y.
a másik az, hogy szerinted lehet, hogy az empátia, a részvét, a jóság tényleg kötőerő? bár ebben kevésbé hiszek mert rosszul esik bent arra menni.
de nem minden lecke, amit meg kell élni könnyű.
jó:)
a másik az a kérdés hogy jézus feloldó jele, az az ürességet és a szeretetet szimbolizálja egyben?
18:40
Maatfias
úgy adj a koldusnak, hogy az ő szemei is, és a saját szemeid is a földet nézzék... (személytelenül) és úgy is adj, ha az ő szíve a földdel, és csak a tiéd telt az éggel...
a gyöngyöt tartó kéztartás?
arra gondolsz?
18:41
X. Y.
aho la gyűrüs és a hüvelyk ujj találkozik
ami van a képen is a koncihirdetőn csak oldalról van ott
18:41
Maatfias
azaz... az nem csak Jézusé... de értem... nos:
a gyöngy a lélek jelképe... ez a kéztartás a Nap-, és a Vénusz-ujjakkal megfogott gyöngy jele, mely azt jelenti, hooooogy
az Atya, és az Anya gyermeke a lelkünk... az atyai, és az anyai SZERETET.... az éteri szerelem gyermekei vagyunk.
18:46
Maatfias
szeretném, ha meghallgatnál egy újabb dalt a lemezemről... többször egymás utánban... és ráéreznél erre a szövegben...
(a basszeroddal vettem fel:)... majd szólj, ha adjam)
jó meditálást!
Letöltés
Maatfias - tymtyrömmmm.MP3
18:46
Maatfias
titkos.
18:46
X. Y.
az éteri szerelemben van vágy? szívbéli is akár?
jó nem adom tovább.
18:48
Maatfias
olyan, mint a megeső szív... mint szűznek maradni a teljesség szerelmében...
könnycsepp, és gondoskodás...
tudni, élni a teljességet, és gondoskodni az úton lépőkről
... a vágy része is megvan... igen...
mindenre képesen, és csak a helyeset szándékozva
.
a szerelem igazi valója éteri
az anyagi inkább gerjedelem...
gyakorold a különbség megérzését
éééérteeed:))))
hehhh
18:51
X. Y.
és ez a kettő ki tudja egészíteni egymást, vagy a gerjedelem inkább elvesz a éteriből?
:)))
vagy az éteri át tudja hatni a gerjedelmet?
18:52
Maatfias
alantasnak nevezett minőségben elvesz, károsít, visszavet... szeretetben, gondoskodásban, megeső szívvel, gyönyörködéssel gyarapít, felemel, gyógyít
kimondható, hogy a bölcsességből szeretet következik, a szeretetből minden téren áldás következik...
akik nem bölcsek, megeshet, hogy jó szándékkal is kárt okoznak...
akik bölcsek, lehet, nem cselekednek... de úgy is áldást sugározhatnak... mint a Nap
19:02
X. Y.
arra van külső válasz, hogy honnan lehet tudni, hogy érdemes vagy e rá, hogy a jó szándékodnak teret adj?
19:02
Maatfias
----------------
Te, amikor jó szívvel vagy szerelmes, mindig rá vagy hangolódva arra, aki a feleséged lehet.
óóó. emlékezz: ha te nem is tartod magad érdemesnek rá... mindenki más érdemes rá.
hogy kezdődik a konstans levelek mindegyike?
nézd meg:)
"Természetesen nem tartom méltónak magam ezek leírására, de Te viszont méltó vagy az
elolvasására. Nem vagyok méltó ezek közlésére, de ha egész életemben azon feszülnék, hogy
méltó legyek, sosem gondoskodhatnék Rólad, szerelmetes barátom."
19:05
X. Y.
:)
:)
19:06
Maatfias
minden összeér.
19:07
X. Y.
és az olyan amikor segíthetsz másoknak, hogy rájuk hangolódsz mint én a feleségeimre hő ez a többesszám deja ilyen:)))
szóval hogy érzed őt amikor beszélsz vele, és segítő kezet nyújtasz?
így lehet őszintén a jó szándékkal nem rosszat tenni?
19:08
Maatfias
az a jó, hogy az emberek maguktól is teljesek... a segítség nem az, hogy te teszed teljessé őket, hanem, hogy megérezteted velük, hogy azok.
az az udvarlás a legeredményesebb, amely szellemes, szeretetet sugárzó, figyelmet áldozó, és bizonyítja, hogy gondoskodó... valamint ebben kitartó.
azt hiszem ez a kettő fontos van mára:)
hallgass egy kis dalt:)
ölellek
19:11
X. Y.
igen azért vannak bennem fenntartások a megnyilvánulásban, mert annak ideján miskolcon, meg pesterzsébeten is, amikor
próbálkoztam ezzel, volt amikor emelkedtünk egymással, a haverjainkra is gondolok
vagy ismerősökre. de amikor az emberben benne van, de nem megy az meg iszonyat nagy felelősség. és azért inkább már nem szólok mert még célt tévesztenék. de ezek azok a dolgok amik megy így működnek élni egyedül tanulni. ölellek én is.
ksözönöm
19:27
Maatfias
én is köszönöm
Látta: 19:40
Hangulatjel kiválasztása
Szólj hozzá!
Címkék: ez a kettő fontos van mára
2013.08.13.
14:10
Írta: Bandita21
MELYIK VALLÁST AJÁNLOD A TANÉVRE?
Levél:
„Apűűúúúúú! Tegyük fel, ha mondjuk veszélyben lenne a Föld, és egy óriási űrhajón, csak 44 ezer embert lehetne menekítgetni, akkor az lenne a fő szempont, hogy genetikailag minél változatosabb brigád jöjjön össze... ugyanis, még ha találnak is egy Föld 2. bolygót, ahol tovább sokasodhatnak, úgy is ezer év alatt kihalnának, ha csupán egy fajta embert küldenének, hogy tovább vigye az emberiséget... mert a genetika ilyen: elsorvad a faj, ha belterjes. Nos, ennek tükrében, hogy is van az, hogy egy emberpártól származik az emberiség, ha a genetika épp a másik irányba akar mendegélni?
„Apűűúúúúú! Tegyük fel, ha mondjuk veszélyben lenne a Föld, és egy óriási űrhajón, csak 44 ezer embert lehetne menekítgetni, akkor az lenne a fő szempont, hogy genetikailag minél változatosabb brigád jöjjön össze... ugyanis, még ha találnak is egy Föld 2. bolygót, ahol tovább sokasodhatnak, úgy is ezer év alatt kihalnának, ha csupán egy fajta embert küldenének, hogy tovább vigye az emberiséget... mert a genetika ilyen: elsorvad a faj, ha belterjes. Nos, ennek tükrében, hogy is van az, hogy egy emberpártól származik az emberiség, ha a genetika épp a másik irányba akar mendegélni?
Ennek tükrében, apűűúúúúú, mondd meg nekem, hogy akkor most mi van? A kiválasztottak, de a fajgyűlölők tiszta csoportjának ön-megmentésével is ugye kihalna az emberiség?
Melyik vallást javasolod nekem a tanévre?”
Válaszlevél:
Válaszlevél:
"Drága kisfűljyaam! Ha puftán tudományos lenne, meg anyagi a lét, akkor ez így tényleg problémaként hatna. Ám, a lét magva Élet, és Szellem, és Egy... Az anyagban, akik gyűlölködnek, kiválnak a sokféleségből, azok valóban elsorvadnak, és kihalnak... de szerencsére nem az anyag határoz, hanem a lélek... a rezzenetlen, az információ... az eredet... amely létre hozza az elsődleges mezőket... azok a polaritás-fordítókat, és a fojtó szférákat... amelyek az első hangot fénnyé sűrítik, és kivetik magukból... és ekkor perdületet vesznek a hullámok, és részek... és tagolódnak... majd újból összegyűlnek, és megjelenik az első frekvencia... Sűrűsödnek a részek, és felizzik a többi, összes frekvencia is. Ekkor a világ túlcsordul, és a naaaagy világkehelyből kilövell az első világ, amellyel együtt megjelenik a tükre is a kehely alján... Így nyilvánul az első világ; és megjelenik az Egy szíve...
Tudd, hogy ilyen kehely, és aztán hatvannény szirmú kehely fel, és lefelé is minden csillag, bolygó, élőlény... és mindezek tükrei is. Ami kioltódhat: csakis az anyag... ám, a kérdésedre a válasz az, amely soha ki nem oltódhat: a rezzenetlen mindezekben.
Így hát, fűljyaammm, nyugodtan gyűlölködjetek csak, és szarakodjatok, mert csak a testetek szívja meg veszettül... ami a bennetek örök Egy, így is, úgy is jól fog mulatni, és megmarad magának.
Az enyészet elkerülhetetlen, elodázhatatlan, csak azt választhatod meg, hogyan állsz meg benne, előtte.
Akad azonban itt egy érdekes opció is. Az evolúció valójában szellemi magvú. Tegyük fel, hogy mégsem gyűlölsz, hanem szeretetté válsz... így nem az anyag fog magába sorvasztani Téged, hanem Te szellemíted át az anyagot. Csillag-kemence méhben törsz, kelsz, dagadsz, sülsz kenyérré - mondaná egy költő - és nagybetűvel Élő Lénnyé. A megnyilvánulatlan Primordiális Logosz így költi ki magát saját tojásából, és így kezdi énekelni dalait. A cél, hogy mindenhogyan legyen... és a születés fájdalmain túl visszaszellemüljön. Végül minden csillag Élő Lénnyé nemesül, és minden élőlény szellemmé finomodik. Akik testben akarnak túlélni, elbuknak. Egyetlen minőség él túl: az Üresség Teljessége Tebenned. A vallásokat hagyd! Az abszolútumukkal foglalkozz!
u.i.:
Összedobtam hétvégén egy frekvenciahajót. A Déli pólus alatti űrből, a váltópontból ugrunk szer dán, ha érdekel... be kell foldozni a redőnymezőn egy rést. Várlak. A számom a régi.
Atyád"
------------------------------------
Mind e mellett felvetődik a nagy kérdés: a testek, amelyek energetikája, frekvenciája annak a bolygónak az energetikájától, frekvenciájától függ, amelyből vétettek, vajon elszakíthatók-e ettől a bolygótól? Port a pornak, lelket a léleknek; holt holtakkal, élő az élőkkel. Testünk a Földé. Talán a lelkünk is az Övé. Egyedül szellemünk a Szellemé... csakis a bennünk élő Ég az Egy Égé.
Még álmunkban sem nagyon távolodunk el a Földtől. Van itt olyan, aki gyakran elmegy innen álmában?
------------------------------------
Mind e mellett felvetődik a nagy kérdés: a testek, amelyek energetikája, frekvenciája annak a bolygónak az energetikájától, frekvenciájától függ, amelyből vétettek, vajon elszakíthatók-e ettől a bolygótól? Port a pornak, lelket a léleknek; holt holtakkal, élő az élőkkel. Testünk a Földé. Talán a lelkünk is az Övé. Egyedül szellemünk a Szellemé... csakis a bennünk élő Ég az Egy Égé.
Még álmunkban sem nagyon távolodunk el a Földtől. Van itt olyan, aki gyakran elmegy innen álmában?
Szólj hozzá!
2013.08.09.
12:09
Írta: Bandita21
KÉT NAP... UGYI, KAMINGSZÚÚÚN
"Ha az orcád olyan lesz, mint a Nap
hajad csillog, mint a harmat
és szemed, mint három csillag
örök időkön át istenien szép vagy
de bölcs nem vagy, mert nem tudod
mi az isteni akarat, ami csillogtat
így csak vieces vagy, és bölcs majd
ha rád ragyog az ÚJ NAP."
/Onyega-tavi barlang felirat
"A te napod viecesének üzenjük, két nap viecesei mi vagyunk!"
/Guttin-hegység aranylemez-felirat
Ez ősi, barlangi firka:) (a másik erdélyi, 1974. október 4-én talált) ééés az a hír járja, hogy a vieces embert jelent... mondhatni humanoidot... a feliratok alapján új Nap gyúl a rendszerben, és akkor az emberiség megtudja, amit tudnia kell... addig viszont bambulhat kedvére:)
-----------------
több magyarázat lehetséges...
- a paleoasztronautika képviselői szerint a sumer verzió igaz... az égből érkezettek rabszolgaként tenyésztették ki az embert, majd összevesztek, és etikai okokból ráhagyták munkabérül a Földet... majd visszatérnek, amikor feltűnik a Naprendszerben egy bizonyos Marduk, vagy Népbíró nevű "másik Nap"...
- a gnosztikusok olvasata szerint az "új Nap gyúlása" egy új tanító megjelenése lehet...
- ezt osztják a buddhisták, akik Maitreia Maitreja, Maitreya eljövetelére számítanak...
- Egyiptom örökösei, az alkímisták, és ilyen-olyan kőművesek is várakoznak... Maat fiára... Maat az Ég... arra felé...
- a muszlim testvérek Mahdit várják, aki Jézussal karöltve legyőzi majd a megtévesztőket...
- a muszlim testvérek Mahdit várják, aki Jézussal karöltve legyőzi majd a megtévesztőket...
- ééés, hááát itt, kis Kárpátok alatti lélek-üzemünk sem rest... Mát yás -t, és természetesen a mesebeli, igazságos tanítót, az apostolkirályt várják szeretettel a gyermekmedencénél...
Úgy látszik, az "M" az ezred kedvenc betűje.
- egyszerű, csillagászati szempontból az "új Nap gyúlása" jelenthetné simán egy új Nap keletkezését is... de ezt nem tartják valószínűnek...
- talán a mi rendszerünk is két napos, mint a Szíriusz A, és B rendszere, csak nálunk a másik Nap az eddigi mögül nagyon ritkán válik láthatóvá? Ha igen, vajon azért, mert anti-csillagpár, és csak több ezer évenként fénylik fel... vagy azért, mert másik térben tartózkodik, és csak ritkán ebben?
- majd' elfelejtettük: lehet holografikus kivetítés is mindenféle alantas okokból...
- talán a mi rendszerünk is két napos, mint a Szíriusz A, és B rendszere, csak nálunk a másik Nap az eddigi mögül nagyon ritkán válik láthatóvá? Ha igen, vajon azért, mert anti-csillagpár, és csak több ezer évenként fénylik fel... vagy azért, mert másik térben tartózkodik, és csak ritkán ebben?
- majd' elfelejtettük: lehet holografikus kivetítés is mindenféle alantas okokból...
- a szkíta népszövetség hitvilágában létezik út a tükörvilágba, hol másik Hold, és másik Nap van... így, a szöveg az esetükben jelentheti azt, hogy csak akkor lehetünk bölcsek, ha átlépünk a másik világba... esetleg meghalunk...
- az információfizika úttörői ezt az átlépést halál nélkül is elképzelhetőnek tartják... azt mondják a világ szférái külön frekvencián léteznek, és elég csak frekvenciát váltanunk... (valszeg így fogunk majd űrhajózni is; nem az eddigi, bénácska módokon)
- van még a szívünkben lakó lélek-gyöngy, amely a mi saját, benső Napunk... és amely úgy van, ugye, ahogy épp tapasztaljuk, hogy van... nos, lehetséges, hogy újra a leélek ideje jön el... és az "új Nap gyúlása" a lélek korszakának bekövetkeztéről beszél...
Talán Krisztus látogat el hozzánk, talán Mátyás, talán Maitreya, talán Maat fia... talán fekete Nap gyúl, talán világos... lehet odakint, és lehet bensőnkben... Lehet, hogy mindez egyszerre...
de lehet, hogy ez csak egy onyega-tavi ősember-humor...
meglátjuk..
Várom a további ötleteket az "Új Nap gyúl" kifejezéssel kapcsolatban.
Várom a további ötleteket az "Új Nap gyúl" kifejezéssel kapcsolatban.